Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992

1992 / 3. szám - Lafferthon Judit: Kik azok a szegények és mi lesz velük?

LAFFERTHON JUDIT: KIK AZOK A SZEGÉNYEK . . . 27 korábbi helyzetükhöz képest, mivel esetükben a segélyek szükségességét min­denki elismeri. A vita sarkpontja az újszegénység, illetve a strukturális sze­génység felemelkedését célzó jövedelem-átcsoportosítások. Alapvetően a szo­ciális biztonság megteremtése a cél, megszüntetni a nyomortól, a lecsúszástól való rettegést. Azt a rettegést, amit a publicisztika oly érzékletesen fest. A szegénységről szóló írások hangvétele, fotói mind együttérzésről, kétségbeesésről tanúskod­nak. Vádolhatjuk az újságírókat természetesen azzal, hogy hangulatot kel­tenek, de azt hiszem inkább vészharangot kongatnak (és a harang hangját nem halkítja már semmi). NINCS KONSZENZUS Bár bizonyos közvéleménykutatási eredmények azt bizonyítják, hogy épp amiatt, hogy sokat beszélünk a szegénységről amellett, hogy saját bőrünkön is érezzük, téves kép van kialakulóban. Látjuk az országot, amint ,,az 1 mil­lió koldus” hazájává válik. Széles társadalmi rétegek számára a jelenlegi helyzet a politikai és gazdasági reformok következményeként jelenik meg. Nem beszélhetünk nosztalgiáról mely visszasírja a régi rendszert, de a re­formok társadalmi bázisának gyengüléséről mindenképpen. (Egy 1990-es ér­tékszociológiai vizsgálat szerint például a lakosság 75%-a a híve a privatizá­ciónak de ugyanakkor ellenzi saját üzemének privatizálását.) A bizonytalan­ság teljes, és úgy tűnik, a közgazdász kontra szociológus (sarkítva) vita sem vezet gyors eredményre. Mindkét oldal következetes. Ha csak az egyik fél cikkeit olvasnánk, úgy tűnhetne: kerek világban élünk (élhetünk majd). Ha azonban vitáikat hall- gatjuk-olvassuk, kiderül, ki mit hiányol a „szomszéd” elméletben. Tudato­san használom a (békítő) szomszéd szót (bár tudjuk rossz szomszédság török átok) a „szembenállás” hangsúlyozása helyett. A vita léte önmagában véve vigasztaló. A szegénység nyíltszíni politikai üggyé vált, és sürgeti a cselek­vést, a mindeddig hiányzó konszenzuson alapulót. FELHASZNÁLT IRODALOM: Társadalmi Szemle 1989/12. (Andorka Rudolf, Fekete Gyula, Szepesi György cikkei) Heti Világgazdaság 1989/3. Vita a szociálpolitikáról Esély 1989/1. Replika 1991/4. Leszakadók a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás alternatívái HVG 1992/10.

Next

/
Thumbnails
Contents