Diakonia - Evangélikus Szemle, 1992
1992 / 1. szám - Vajta Vilmos: Kortárs teológusok: Anders Nygren (1891–1978)
12 VAJTA VILMOS: KORTÁRS TEOLÓGUSOK — NYGREN alapot nyújthatna a jövőre. Az egységes püspöki hivatal csak így kaphatott volna teológiai megerősítést a szervezeti szempontok érvényesítése helyett. Ezeken a példákon is leolvasható, hogy Nygren teológiai meggyőződésének mily ökumenikus következményei voltak. Nem lehet meglepő, hogy ötévi elnökségének végső eredménye az EVSZ genfi központjában a teológiai osztály megalapítása volt. A segélynyújtás által dominált kezdet után a teológiai elmélyítés a lutheranizmus történetét tekintve is következetes és szükségszerű lépés volt. (Az EVSZ 2. világgyűlésének határozata 1952-ben Hannoverben.) Anders Nygren teológiai gondolkozását a szeretet példáján dolgozta ki. Érdemes arra felfigyelni, hogy a teológia történetében ez a képzet mint olyan soha nem alkotott felekezeti kontroverziát. Talán éppen ezért is volt alkalmas arra, hogy előítéletektől mentesen a szellemi élet egészének összefüggésében, valamint a teológiai gondolkodásban is tisztázódjék sokfelé elágazó, néha félrevezető értelme. Nygren alapvető műve vetette felszínre annak a megkülönböztetésnek (distinctio) szükségességét, amelynek révén elkezdődhet a tiszta keresztény gondolkodás módszerével annak értelmi kifejtése, ami az evangélium központi üzenetében az agapé képzete. Sem a mű megjelenésének idején (1932—36), sem pedig a jelenben nem gyakori teológiai téma. Pedig Augustinus óta nemcsak a teológiában, de az egyetemes emberi kultúrában és szinte az emberi közbeszédben is napjainkig a kereszténységet mint „a szeretet vallását” szokásos jellemezni. Még mindig a jövő feladatának tűnik, hogy a kereszténység ezen alapmotívuma a keresztény gondolkodást újból megtermékenyítse, és teológiai, ökumenikus és kulturális következményeit levonja. Ez megújulást jelenthetne egyházban és társadalomban. JEGYZETEK 1 Az önéletrajz megjelent angolul, in: The Philosophy and Theology of Anders Nygren, ed. by Charles W. Kegley, London—Amsterdam 1970. 3—29. 2 „A ’lundi teológia’ — múltja és jövője” című hosszabb tanulmányom a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségének kőnyomatos folyóiratában (KOINONIA, 35. szám) a közeljövőben részletesebben ismerteti ezt a teológiát és benne főleg A. N. szerepét. 3 Anders Nygren, Mening and metod, Abo 1982 (amerikai és német fordításban már korábban megjelent). 4 A. N., Den kristna kärlekstanken genom tiderna, bd. I—II, Lund 1930—36 (német, angol és egyéb világnyelvekre Agape és Eros címen fordították). 5 Ezt a képet Birger Gerhardsson használja „A. N. som bibelutläggare” („A. N. mint a Biblia magyarázója”) c. tanulmányában. In: A. N. som teolog och filosof. Rapport fran symposiet vid 100-arsdagen av hans födelse („A. N. mint teológus és filozófus. Beszámoló a születésének 100. évfordulóján tartott szümpozionról”), (Religio 36), Lund 1991. 14. 6 A teológiai alapvetést Id. A. N. Kristus och haus kyrka, Stockholm 1955 (német és angol fordításban is). Vö. V. Vajta, Die Kirche Christi und die Kirchen in Nygrens Theologie, in: Kerygma und Dogma 13, Göttingen 1967. 247—272. 7 A továbbiakhoz Id. V. Vajta, A. N. Ein Glaubensbote des Weltluthertums, in: Ökumenische Profile, hg. Günter Gloede, Bd II., 119—129. Stuttgart 1963. 8 Ekkor lett D. Ordass Lajos első alkalommal az EVSZ alelnöke. — A világgyűlés keretében dr. Jánossy Lajos, az Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának dékánja, személyesen nyújtotta át Nygren professzornak a soproni fakultás díszdoktori oklevelét. A világevangélikusság hét további személyisége részesült ez alkalommal hasonló kitüntetésben. In: Proceedings of The Lutheran World Federation Assembly Lund, Sweden June 30 — July 6, 1947. Philadelphia, Pa. 1948, 22. 9 1948-ban azonban már nem tudott kitérni a püspöki szolgálatba való meghívása elől. Nyugdíjazásáig (1958) a lundi egyházkerület püspöke volt. Utána ismét folytatta teológiai tevékenységét. Az Egyesült Államokban vendégprofesszorként hosszabb időt töltött. Kutatásait summázó művét (ld. 3. jegyzetben) ekkor írta.
