Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ 89 tunk, melynek hátterében katolikus— evangélikus összefogás rejlik, s felvillan benne a hála német részről azért, amit 1989 őszén Magyarország értük tett! A német és magyar nyelvű, gyönyörű kiállítású és gazdag tartalmú album kapcsolódik a hamburgi Katholische Akademie termeiben 1990 őszén bemutatásra került „Magyarország gyermekkultúrája” kiállításhoz. Dr. Günter Gor- schenek, a hamburgi Katolikus Akadémia igazgatója évek óta figyelemmel kíséri a magyar kulturális életet, az ő kezdeményezése volt a magyar kiállítás terve. Vendégül látta a népes magyar küldöttséget, a Móra Könyvkiadó és a Műcsarnok képviselőit, valamint Sap- szon Ferenc Jubilate gyermekkórusát. A kiállítást a hamburgi Institut für Interdisziplinäre Kultur- und Medienforschung (Interdiszciplináris Kultúra- és Médiakutató Intézet — IKM) rendezte a hozzákapcsolódó bemutatókkal, és tette közzé az almanachot. Az Intézet elnöke, dr. Horst Scarbath proíesz- szor bevezető tanulmányában „evangélikus keresztényként és »világi« társadalomtudósként” külön köszönetét mond a katolikus püspöki konferencia volt médiaszakértőjének és utódjának, két segédpüspöknek ökumenikus szellemben történt közreműködésükért. Hamburgi katolikus és evangélikus egyház- községek segítették a munkát, számos alapítvány, szervezet és személy támogatásával. Az Intézet — írja a profesz- szor — az európai gyermekkultúrák bemutatásával és szakszerű feldolgozásával azt szolgálja, hogy a legfiatalabb nemzedékben „már korán kifejlesszük a szövegekkel és képekkel való foglalkozás örömét”. Európa népei közelebb kerüljenek egymáshoz, s a fiatalok „eközben a másság elismerése mellett egyúttal a közöset is felfedezzék”. A kötetben magyar szerzők kétnyelvű cikkei ismertetik a magyarországi gyermekirodalom múltját és jelenét, a gyermekeknek szóló költészetet, az ifjúsági irodalmat, népmesék és mondák hatását a hazai gyermekirodalomra, a magyar gyermekek olvasási magatartását, a gyermekkönyv illusztrációt, a zenei nevelést, a gyermekkultúrát a rádió és tévé műsoraiban, a magyar gyermek- és ifjúsági filmművészetet. Jelentős áttekintést ad A magyar gyermekirodalom 150 esztendeje című írás: az első igazi gyermekkönyvünk 1840-ben jelent meg. Az albumot magyar gyermek- és ifjúsági könyvek íróinak és illusztrátorainak válogatott biográfiája zárja, kiemelt műveikkel együtt. Fátyolossá válik a szemünk gyermek - és diákkorunk emlékezésétől, amikor az almanach lapjairól nevek és címek lépnek elénk: a János vitéz, a Karinthy- nak köszönhető magyar Gulliver utazásai és Micimackó, a fél világon diadal- útját bejáró Pál utcai fiúk, az Egri csillagok, a Tanár úr kérem. Fénylő mesz- szeségből a Füstbe ment terv, a Családi kör. Az Én újságom 1889-től 1944-ig volt a gyermekek barátja. A modern magyar líra nagy költőinek gyermekverses kötetei. S százféle apró tükröt szór szét a német nyelv hatósugara ebből a kicsiny hazából. A nagyalakú album fő élménye a kötet közepén vár ránk, ahol a német és magyar rész találkozik: a képzőművészetnek közös a nyelve. A borító elbűvölő csónakos mesealakjával és az első magyar mesekönyv illusztrációjával együtt 71, túlnyomórészt színes kép sorakozik: magyar gyermekkönyvek illusztrációi. Nézegetésükkor mi felnőttek mintha álomvilágba kerülnénk bele, a gyermekkor elvesztett titokzatos birodalmába. Túl az Óperenciás tengeren vagyunk, magunk mögött hagyva e föld legtávolabbi pontját is, mindazzal együtt, ami ma itt zajlik ezen a feldúlt világon. És mégis való világ ez: lepkék, fák, emberek, virágok, házikók, madarak, állatok — a gyermekszem sugarában. Harminchárom kitűnő grafikus- és festőművészünk alkotásai. Ez a harminc oldalnyi műmelléklet a hazai mű