Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991

1991 / 1. szám - Kulturális figyelő

KULTURÁLIS FIGYELŐ 89 tunk, melynek hátterében katolikus— evangélikus összefogás rejlik, s felvil­lan benne a hála német részről azért, amit 1989 őszén Magyarország értük tett! A német és magyar nyelvű, gyönyörű kiállítású és gazdag tartalmú album kapcsolódik a hamburgi Katholische Akademie termeiben 1990 őszén bemu­tatásra került „Magyarország gyermek­kultúrája” kiállításhoz. Dr. Günter Gor- schenek, a hamburgi Katolikus Akadé­mia igazgatója évek óta figyelemmel kíséri a magyar kulturális életet, az ő kezdeményezése volt a magyar kiállítás terve. Vendégül látta a népes magyar küldöttséget, a Móra Könyvkiadó és a Műcsarnok képviselőit, valamint Sap- szon Ferenc Jubilate gyermekkórusát. A kiállítást a hamburgi Institut für Interdisziplinäre Kultur- und Medien­forschung (Interdiszciplináris Kultúra- és Médiakutató Intézet — IKM) ren­dezte a hozzákapcsolódó bemutatókkal, és tette közzé az almanachot. Az Inté­zet elnöke, dr. Horst Scarbath proíesz- szor bevezető tanulmányában „evangé­likus keresztényként és »világi« társa­dalomtudósként” külön köszönetét mond a katolikus püspöki konferencia volt médiaszakértőjének és utódjának, két segédpüspöknek ökumenikus szellem­ben történt közreműködésükért. Ham­burgi katolikus és evangélikus egyház- községek segítették a munkát, számos alapítvány, szervezet és személy támo­gatásával. Az Intézet — írja a profesz- szor — az európai gyermekkultúrák be­mutatásával és szakszerű feldolgozásá­val azt szolgálja, hogy a legfiatalabb nemzedékben „már korán kifejlesszük a szövegekkel és képekkel való foglal­kozás örömét”. Európa népei közelebb kerüljenek egymáshoz, s a fiatalok „eközben a másság elismerése mellett egyúttal a közöset is felfedezzék”. A kötetben magyar szerzők kétnyelvű cikkei ismertetik a magyarországi gyer­mekirodalom múltját és jelenét, a gyer­mekeknek szóló költészetet, az ifjúsági irodalmat, népmesék és mondák hatá­sát a hazai gyermekirodalomra, a ma­gyar gyermekek olvasási magatartását, a gyermekkönyv illusztrációt, a zenei nevelést, a gyermekkultúrát a rádió és tévé műsoraiban, a magyar gyermek- és ifjúsági filmművészetet. Jelentős át­tekintést ad A magyar gyermekiroda­lom 150 esztendeje című írás: az első igazi gyermekkönyvünk 1840-ben jelent meg. Az albumot magyar gyermek- és ifjúsági könyvek íróinak és illusztráto­rainak válogatott biográfiája zárja, ki­emelt műveikkel együtt. Fátyolossá válik a szemünk gyermek - és diákkorunk emlékezésétől, amikor az almanach lapjairól nevek és címek lép­nek elénk: a János vitéz, a Karinthy- nak köszönhető magyar Gulliver utazá­sai és Micimackó, a fél világon diadal- útját bejáró Pál utcai fiúk, az Egri csil­lagok, a Tanár úr kérem. Fénylő mesz- szeségből a Füstbe ment terv, a Családi kör. Az Én újságom 1889-től 1944-ig volt a gyermekek barátja. A modern magyar líra nagy költőinek gyermek­verses kötetei. S százféle apró tükröt szór szét a német nyelv hatósugara eb­ből a kicsiny hazából. A nagyalakú album fő élménye a kö­tet közepén vár ránk, ahol a német és magyar rész találkozik: a képzőművé­szetnek közös a nyelve. A borító elbű­völő csónakos mesealakjával és az első magyar mesekönyv illusztrációjával együtt 71, túlnyomórészt színes kép so­rakozik: magyar gyermekkönyvek il­lusztrációi. Nézegetésükkor mi felnőt­tek mintha álomvilágba kerülnénk be­le, a gyermekkor elvesztett titokzatos birodalmába. Túl az Óperenciás tenge­ren vagyunk, magunk mögött hagyva e föld legtávolabbi pontját is, mindazzal együtt, ami ma itt zajlik ezen a feldúlt világon. És mégis való világ ez: lepkék, fák, emberek, virágok, házikók, mada­rak, állatok — a gyermekszem sugará­ban. Harminchárom kitűnő grafikus- és festőművészünk alkotásai. Ez a har­minc oldalnyi műmelléklet a hazai mű­

Next

/
Thumbnails
Contents