Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Hafenscher Károly: Pápalátogatás Magyarországon
74 HAFENSCHER KÁROLY: PAPALÁTOGATÁS MAGYARORSZÁGON máciai kapcsolatfelvétel óta ez az ügy a magyar Külügyminisztériumra és a Vatikán budapesti nunciatúrájára tartozik diplomáciai vonatkozásban. Az államfő fogadásának, tartózkodása biztosításának, a protokolláris kereteknek témakörébe itt nem kívánunk belebocsátkozni. Legfeljebb egy megjegyzésünk van. A szóhasználat, terminológia kérdése ez. Mind a sajtóban, mind kormány-megnyilatkozásokban kerülni kellene a jellegzetesen római katolikus megszólítási módot: Szentatya. Ez a római egyház terminológiájába tartozik, teológiai felfogást tükröz, és a magyar állam mint állam számára nem kötelező, sőt idegen kifejezés. Különben biztosak vagyunk abban, hogy a Magyar Köztársaság kormánya mindent megtesz a magas vendég, államfő megfelelő fogadására — egész társadalmunk nevében. A pápa a Magyar Római Katolikus Egyház vendége Tudjuk, gondos előkészítés folyik. Ez a felkészülési munka igen sokrétű. A Magyar Katolikus Püspöki Kar konferenciája külön bizottságot alakított, és irodát állított fel az előkészületek koordinálására és a Vatikánnal folytatott állandó egyeztetés megkönnyítésére. A pápalátogatás egyes helyszíneit már 1989 decemberétől kezdték felmérni. A pontos „órarendet” javaslatként benyújtották a Vatikánba, és a pápa 1990 áprilisában ezt el is fogadta már. 1990. október 24—26. között hazánkban tartózkodott Roberto Tucci jezsuita atya egy munkacsoporttal együtt, s végigjárta a tervezett látogatás színhelyeit. Roberto Tucci már ikb. 100 külföldi pápalátogatást készített elő, vizsgálta meg a terveket, tanácsolt a lebonyolítást illetően. Az ő személye biztosíték a rómaiak szemében, hogy minden szakszerűen történjék egészen a legapróbb részletekig. A budapesti érseki helynökségen megnyílt iroda állandó összekötő kapocs a Magyar Római Katolikus Egyház és a Vatikán között. Külön érdekessége a felkészülésnek, hogy az egész program felelős vezetője a MKPK megbízása alapján a görög katolikus hajdú-dorogi megyés püspök, Keresztes Szilárd. A magyar görög szertartású katolikus egyház megbecsülésén túl a környező országok görög katolikus egyházai számára is jelentőséggel bír ez a megbízatás, és beleillik a Vatikán évek óta következetes „keleti politikájába”. Keresztes Szilárd püspök február 6-án megjelent interjújában (Magyar Nemzet) hangsúlyozta a pápalátogatás lelkipásztori, hitéleti jellegét, valamint morális tanításának az egész társadalomra kiható jelentőségét. Ezzel érzékeltette, hogy nem egyházi erődemonstráció lesz az augusztusi látogatás, nem is egy dogmatikai kinyilatkoztatás alkalma, hanem a hívekkel való lelkipásztori találkozás lehetősége elsőrenden. Seregély István egri érsek is kiemelte egy korábbi nyilatkozatában, hogy a pápalátogatásnak elsősorban lelki megerősödést kell szolgálnia, és az új társadalmi viszonyok közé került egyháznak életbevágóan fontos ez a szempont. A pápalátogatásban a magyar protestantizmus is érdekelt A lengyel pápa pontosan tudja, hogy most nem Lengyelországba látogat, nem is Spanyolországba, nem is Latin-Amerikába, hanem Magyarországra jön, ahol jelentős számú nem római katolikus keresztény is él és a magyar nép történelmében nem kis szerepet játszott. A lengyel modell itt nem érvényes. Tud a pápa az ökumenikus törekvésekről is, arról, hogy milyen hivatalos és gyakorlati közeledés mutatkozik a magyar kereszténységben az utóbbi
