Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Veöreös Imre: Az Újszövetség színgazdagsága. Az apostolok cselekedetei
VEÖREÖS IMRE rAz Újszövetség színgazdagsága Az apostolok cselekedetei Az újszövetségi irat címe későbbi eredetű; a II. században, a kánon kialakulása idején ik érült föl éje. Ismeretlen szerzője, akit az egyházi hagyomány Lukácsnak nevezett el, az „első könyve” folytatásának mondja (1,1). Lukács evangéliuma és az Apostolok cselekedetei belülről összeforrott, kettős mű. A ,,cselekedetek”-nek megfelelő görög szó korabeli történeti munkák szokásos címe, de elégtelenül fejezi ki a könyv tartalmát és írójának szándékát. Az irat kevésbé apostolok tetteiről szól, mint inkább Isten igéjének terjedéséről és a kereszténység növekedéséről a földön. A cím azért sem pontos, mert lényegében csak a könyv egyharmadában szerepelnek az apostolok, ők azután eltűnnek, s az irat nagyobb részében Pál van a színen, akit Lukács nem nevez apostolnak. A vilígmisszió korszaka Evangéliumának tanulmányozásakor már láttuk, hogy Lukács Isten tervének teljesülését, az üdvösség történetét akarja bemutatni a teremtéstől Krisztus visszajöveteléig, a parúziáig (Diakonia 1990/2. 65—66.). Ebben a távlatban az Acta (latin szó: cselekedetek; a teológiai irodalomban az Apostolok cselekedeteinek elnevezése) a feltámadt Krisztus mennybemenetelétől pünkösdön át a misszió útját rajzolja Jeruzsálemtől Rómáig. A könyv kezdetén Lukács megismétli Jézus mennybemenetelének eseményét, mellyel evangéliumát zárta, de új összefüggésben. Míg ott a mennybemenetel Jézus feltámadása napján ment végbe (Lk 24,50—51), az Acta szerint negyven nappal később történt. Ez az eltérés számunkra nem zavaró, mert ahogyan az evangéliumok nem Jézus-életrajzok (Diakonia 1985/2. 74.), az Apostolok cselekedetei sem egyszerűen történeti mű, amint látni fogjuk. A másik három evangélium nem is szól külön mennybemenetelről Jézus feltámadása mellett (Mk tudósítása eredetileg 16,8-ban végződött: Diakonia 1990/1. 70.). Az Actában említett 40 nap az Ószövetségből ismert, jelképes szám (Jézus megkísértése elbeszélésében is megtaláljuk: Mt 4,1—2). Lukács ezzel az időszakkal elhatárolja a feltámadt Jézus megjelenéseit az üdvtörténetnek a mennybemenetel utáni korszakától, s felhasználja e negyven napról szóló hagyományt a keresztény üzenet általa összefoglalt tartalmának kiemelésére: a Feltámadott ezékben a napokban Isten eljövendő országáról
