Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Fittler Katalin: Dallamok vándorútja
42 FITTLER KATALIN: DALLAMOK VÁNDORŰTJA Jeruzsálem siralmas és szörnyűséges lerombolásáról szóló balladaként is ismerik, „allemande”-nak, tehát németnek tartották. A hangszeres feldolgozások a dallam valamelyik szövegére utalnak. Fabrizio Caroso velencei nyomtatványában a „Celeste Giglio” címet kapta, talán az apácasorsra utal az „Égi liliom”. „Allemande La Nonette”, tehát „apáca-allemande”-ként találkozott németalföldi kiadványokban és lengyel lantmestereknél e dallammal Pernye, Frescobaldi variációsorozata pedig „Partita sopra l’Aria di Mo- nicha” címet kapott. A kalandos címrengetegben az Isaac-műhöz hasonló világi-egyházi szövegcserére is talált példát Pernye, éspedig az „Ich ging einmal spaciren” kezdetű német dalban. A vadászdal hőse egy napon egyedül sétálván, egy kis útra tévedt, s nagy örömére, a fűben állatot talált. A vallásos dal elbeszélőjét a kis útról bűnös teste és egy kígyó vezette félre, merthogy ő is annak az Évának a gyermeke, akit rávett a kígyó, hogy egyék az almából. A Monica-dallam nagyon hamar, még a 16. század folyamán bekerült a német lutheránusok alapkoráljai közé. Leonhard Schröter magdeburgi kántor gyűjteményében a kisded Jézust dicséri dallamunk szövege („Helft mir Gotts Güte preisen”), míg a legnépszerűbb verzió, Johannes Eccard szövegével ismeretes mindmáig: „Von Gott will ich nicht lassen”. Ezt a dallamot háromféleképpen harmonizálta négyszólamú korálgyűjte- ményében Bach, amelyet Kirnberger és C. P. E. Bach adott közre. íme az egyik! !(»(>. Von Golt will ich nicht lasst'n. A legutolsó bachi orgonaciklus, a „Tizennyolc korálféldolgozás”, olyan kompozíció, amelyet a szerző abban a biztos tudatban alkotott, hogy a koráldal- lamot anyanyelvi fokon ismeri a közönség; a pedálszólamban hosszú hang- értékekben követik egymást a koráltéma hangjai. „A mi számunkra azért jelent annyira nehéz feladatot” — mutatott rá Pernye, „mivel dallamisme
