Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 1. szám - Kovács Bálint: Újrainduláskor – a múlt
36 KOVÁCS BÁLINT: ÚJRAINDULÁSKOR — A MÚLT között”): a parasztság művelődése szempontjából a népfőiskola volt a legjelentősebb. Csepregi Béla pedig, aki népfőiskolái nevelő is volt, a népfőiskolái munka egyháztörténeti jelentőségét méltatta. A társadalmi nevelés Valójában a lelki és szellemi neveléssel vette kezdetét. A bibliakör szelleme és az előadások légköre akaratlanul is építette az egymással való kapcsolatot testvéri szinten. Sok, egész életre szóló barátság a KIE-ben kötődött. Magatartásukra hatással volt a KIE-vezetők közvetlen érintkezése a KIE-be került fiatalokkal. Amikor a társadalmi ellentétek olyan nagyok voltak, a KIE-ben a vezetők nem tartottak igényt sem rang, sem hivatás szerinti megszólításra, hanem idősebb testvérek igyekeztek lenni. Ez a megszólításban ,,bátyám”-ot jelentett, s aki ismerte az akkori viszonyokat, ezt jelentős ténynek tarthatja. A társadalmi nevelés eszközei voltak az ünnepélyek, a szeretetvendégsé- gek, a kirándulások, a születésnapokról való megemlékezések. A tanoncok szabadulását megünnepelték, vagy a diploma megszerzését tették ünnepélyessé az egyesületben. Ha azután valaki családot alapított, a legénybúcsú elengedhetetlen volt. Ha a családosok megszaporodtak, akkor családi összejövetelek is voltak. Balatonaligán családi üdülőt is létesítettek. A családias alkalmak rendezői a KIE-hölgybizottság tagjai voltak. Ezek gondoskodtak a tanoncotthonok berendezéséről és csinosításáról. Ezzel már érintettük az egyesület szociális segítő szolgálatát. Sok szegény fiú került a városokba tanoncnak, és részükre rendezték be a tanoncotthonokat. Ilyen volt több városi KIE-ben, de a legismertebb a budapesti és a debreceni volt. Evangélikus tanoncotthon volt az Alföldi (ma Kállai Éva u.) utcai Protestáns Iparosképzőben. Debrecenben 100 fiúnak adtak tiszta és meleg otthont. A csavargó és kéregető gyerekek között végzett missziójuk vezetett el a Fiúk falváig. Debrecen határában csavargó és otthontalan gyerekek számára külön otthont teremtették, melynek története irodalmi megörökítést is kapott. Varga Domokos: „Fiúk falva” c. regényes feldolgozásában olvasható, hogyan éltek ezek a fiatalok közösségi életet, és hogyan áldozta életét egy villámcsapás utáni tűzvészben az otthon vezetője a fiúk mentése közben. Az 1930-as és 40-es években sok munkanélküli volt, és a KIÉ ezek elhelyezésében sok segítséget tudott adni. Testi nevelés A Biblia testre vonatkozó tanításával igyekezett megismertetni a fiatalokat. A testi kísértésekben felserdülő fiataloknak igen nagy szükségük volt a helyes bibliai szemléletre, mindenekfelett pedig Jézus Krisztus megtartó erejére. A Biblia szerint a test a Szentlélek temploma (Kor 6,19). így a test egészsége, erkölcsi tisztasága szinte naponta előkerülő kérdés volt. Ilyen kérdéseket érintett a bibliakör, a személyes lelkigondozás, de foglalkoztak vele külön előadások is. A KIÉ és a MEKDESZ vezetőivel együtt Debrecenben és Budapesten rendezett több napos szexuáletikai konferenciát. Itt hívő és a kérdés szakvonalon elismert olyan emberei szólalhattak meg, mint Kiss Ferenc orvosprofesszor, vagy Batiz Dénes főorvos, és természetesen még sokan mások is. Ők ketten füzetek formájában leírták a legfontosabb kérdéseket ilyen címmel: „A nemzet nagy gondja”, vagy: „Fiúk, legények, érdemes-e?”
