Diakonia - Evangélikus Szemle, 1991
1991 / 2. szám - Mády Rezső–Csepregi Béla–Görög Tibor–Veöreös Imre: Mády Zoltán sokoldalú arcképe
CSEPREGI BÉLA: MÁDY ZOLTÁNRÓL 19 szeres, hetenkénti imádkozás a Szentlélek erejéért és munkásokért az ébresztő szolgálatban. Ugyancsak hetenként bibliakör és imaközösségi alkalom is kezdetét vette éppen Mády Zoltán Tétényi úti lakásán, amely megszakítás nélkül tartott mindaddig, amíg Budapest bombázása romba nem döntötte a lakást, és vidékre nem kényszerítette a benne lakó családot. Mády Zoltán, miután már előbb Orosházára költöztette családját, 1944. okt. 6-án ment utánuk Szentestől gyalogosan a front német és szovjet vonalán át övéiig. De hadd térjünk vissza még a Tétényi útra, ugyancsak Uzoni László emlékezése alapján. Ö azt írta, hogy a kemsei öregcserkésztábor a legfelejthetetlenebb emléke lenne Mády Zoltánról, ha nem kapott volna meghívást tőle a házi bibliaórákra is. Attól kezdve elmaradhatatlan lett ebből a közösségből Lantosy Károllyal, Harmath Istvánnal, Szelényi Károllyal, Karsay Gyulával együtt, hogy csak a nem lelkész résztvevőket említse a leghűségesebbek közül. Emellett voltak havonkénti összejövetelek az Üllői úton és évenként háromnapos konferenciák az ország különböző tájain: Ostffyasszonyfa, Sár- szentlőrinc, Kardoskút, Apostag, Domony stb. A háború kegyetlen törvénye sem vetett véget a békéltetés áldott szolgálatának. A családjánál Orosházán rekedt Mády Zoltán nagyon gyümölcsözően tudott bekapcsolódni az Orosházi Evangélikus Gimnázium oktatási és lelki munkájába, a gyülekezet imaközösségébe, a KIÉ és a Népfőiskola szolgálatába. Csak 1945. szept. 1-jével tért vissza Budapestre. A népfőiskola Ha már a háború okozta orosházi tartózkodás révén a Népfőiskola is szóba került, hadd térjünk rá Mády Zoltán elhatározó szerepére, ennek létrejöttében is. Az északi példa ismerős volt már korábbról is előtte. Testvérbátyjával, Hilscher Rezsővel együtt ismertetéseket is írtak róla (Hilscher Rezső: Északi népfőiskola, 1941. — Mády Zoltán: A népfőiskolái mozgalom útja, 1941) Mády Zoltán nemcsak elméleti kutatója és propagálója volt ennek a nagy sikerű intézménynek, hanem kezdeményező szerepe volt a nagytarcsai Tesse- dik Sámuel Népfőiskola megalapításában, 1938-ban. Fáradhatatlanul közreműködött a szervezeti forma kialakításában, a tanítási anyag összeválogatá- sában, pedagógiája kikristályosításában, sőt a növendékek hetenkénti felkeresésében és az általa rendkívülien uralt „élő szó” alkalmazásában parasztfiatalok lelki-szellemi formálására. A legegyszerűbb nevelőmunka mellett nagy szerepe volt a mozgalom irányításában, a Népfőiskolái Tanács elnökeként a helyes meder kialakításában, népfőiskolái törvényrendelet fogalmazásában stb. Nem rajta múlt, hogy ez az ígéretes kezdet nem bontakozhatott ki érdeme szerint. Az evangélizáció Mády Zoltán hitébresztő szolgálata nem korlátozható az evangélizáció bármely szűkebb területére. Készségesen szolgált gyülekezeti evangélizációkon segítő szerepben is: diákokkal, gyülekezeti munkásokkal, presbiterekkel foglalkozó csoportos alkalmakon, de bármikor odaállt az egész gyülekezet elé is, hogy elmondja a kereszt teljes üzenetét Isten osztatlan népének. Alapos bib
