Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990

1990 / 1. szám - Kulturális figyelő

KULTURÁLIS FIGYELŐ 87 A harmadik fő alak Mária Magdolna. A film szerint gyermekkoruk óta ismerik egymást Jé­zussal, s vonzalom van kettőjük között. De Jézus útja nem kapcsolódik őhozzá. Mária Mag­dolna bánatában elzüllik, prostituáltá lesz. Lélekbe markoló jelenet: oszlopok mögött félho­mályban egy heverőn fogadja a lány az előtérben üldögélve várakozó férfiakat. Jézus szándé­kosan utolsónak marad. Mindent lát. Közben a kamera ismételten az arcára irányul: döbbe­net és fájdalom van e férfiarcon. De más is, a felelősség súlya, amint megtudjuk a jelenet foly­tatásából. Jézus belép a kifáradtan fekvő lányhoz: „Bocsáss meg nekem!” Ha Jézus engedett volna régen Magdolna vonzódásának, a leány nem jutott volna erre a sorsra. Mária Magdol­na kifakad, szidalmazza, majd magához akarja vonni. Jézus szelíden kitér. A még mindig bizonytalankodó Jézus kerül a pusztába. Ott egy magányos remetének meg- vallja gyávaságát: tudja, hogy mire választatott, de nem bír szabadulni a keresztfái szenvedés félelmétől. Másnap a remetét fiatal szerzetestársai (önkéntelenül a kumráni zsidó közösségre gondolunk) eltemetik. Egyikük hosszan beszélget Jézussal, s azzal bocsátja útjára: Most már indulhatsz; új ember vagy. Jézus eljutott a végleges felismerésre: elfogadja Isten tervét, a ke­resztre vezető utat. Belső bizonytalanságának vége. Ezután találkozik Keresztelő Jánossal, aki arra biztatja: vegye kezébe a fejszét, és az ítéletről szóljon. Jézus nem vállalja, a szeretetet hir­deti. Megelevenedik a bibliai kísértéstörténet, változtatott képi elemekkel (Mt 4,1-11). A kö­ves sivatagban Jézus egy kört húz maga köré a leszálló éjszakában, azzal az elhatározással, hogy nem lép ki belőle, míg meg nem vívja további belső harcát. Különböző szimbólumokban jelennek meg kísértések: az édenkeiti kígyó sziszeg hozzá női hangon, egy oroszlán a hatalom jelképeként az uralkodás igézetét jelzi. Nagy sistergéssel kék túzcsóva csap fel a földből, an­nak jeléül, hogy mindez a sátán kísértése volt. A sivatagi jelenetsor világossá teszi, hogy Jézus alapvető kísértése - amint az előzőkben is (a bizonytalankodás, Mária Magdolna vonzása) - a meghátrálás Istentől kapott feladata elől. Látjuk a Hegyi beszéd jelenetét. Majd: a tanítványok együtt vannak egy barlangfélében. Vá­ratlanul megjelenik Jézus. Júdás viszi a szót. Mintegy bemutatja a tanítványokat Jézusnak, mindegyiket jellemzi. Jánosra mutatva mondja: János a szívében megérezte, hogy jössz. To­vább peregnek a jelenetek. Jézus elmondja a magvető példázatát. Eléje hurcolják a megköve- zésre ítélt bűnös nőt, a filmbeli elképzelés szerint Mária Magdolnát (Jn 8,1-11 változata ez). Jézus önmaguk vétkére emlékeztető szavára a körülállő férfiak kezéből kihullnak a kődara­bok. Jézus betegeket gyógyít: leprásokat, a vak embert. Lázár feltámasztása következik. A filmszínész játékán állandóan érződik: Jézus maga megrendül a csodák megtörténtén, a lát­hatatlan Isten keze viszi végbe általa. Bevonul Jeruzsálembe. Kiűzi a kufárokat a templomból. Úgy látszik, mintha a fejszét vette volna kezébe. De nem! Jézus bizalmas beszélgetésben mondja Júdásnak - ez írói elképzelés -, hogy juttassa őt el­lenfelei kezére, így teljesedik be küldetése. Júdás tiltakozik. „Te megtennéd az én helyemben?” - kérdezi Jézust. A válasz: Nem, de tied a nehezebb, az árulás; nekem könnyebb meghalnom a kereszten. Júdás enged. Azt reméli, hogy Jézus halála kiváltja a fegyveres felkelést, s félre­érti Jézus szavát a feltámadásáról. A keresztfára szegezve éri Jézust az utolsó megklsértés - a film címe már erre utalt. A hal­dokló Jézus víziójában játszódik le a következő eseménysorozat. (Nagyon lényeges szem előtt tartanunk, hogy Jézus magánkívüli állapotba került - ahogyan lecsukódó szeme is mutatja. Ezért ez a jelenetsor sem lépi túl Zsid 4,15 határát, amelyről az elején szóltunk.) A keresztfa alatt ismeretlen, rokonszenves fiatal lány jelenik meg. Jézus őrangyalának nevezi magát. Jé­zust visszavezeti az életbe. Elmarad mögöttük a keresztfák sora; az ott állók nem vesznek eb­ből semmit észre. Az „angyal” arra hivatkozik, hogy Isten Ábrahámtól sem kívánta végül fiá­nak, Izsáknak feláldozását. Az utolsó pillanatban hasonló történik Jézussal is - magyarázza neki a leány. Ez a bibliai analógia lesz kísértő megnyugtatássá a vízióban, hogy Isten akarata megy végbe a keresztről való leszállásban. Kettőjük útja tavaszivá válik; zöldellő, üde táj az előbb még kietlen, kopár vidék. Hát ilyen szép a föld? - kérdezi Jézus. Igen, mondja az „angyal”, csak eddig nem vetted észre. Esküvői menet tűnik fel a völgyben. „Kik esküsznek?” „Te!” Jézus egyik reggel döbbenten látja, hogy Magdolna meghalt. Fejszét ragadva elrohan. Kit akarsz megölni? - kérdezi az „angyal” Istent? Majd lecsillapítja, és figyelmét Lázár testvé­rére, Máriára hívja fel, akit Mártával együtt mi is ismerünk a Bibliából. Jézus feleségül veszi,

Next

/
Thumbnails
Contents