Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 1. szám - Cseh-Szombathy László: A család – ma
GSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ A család - ma Szükség van szemléletváltozásra Megújulóban az ország, a társadalom. A gazdasági nehézségek ellenére mindenkiben él a remény, hogy sikerül egy olyan társadalmi rendet kialakítani, amely sokkal nagyobb lehetőséget biztosít az egyéni teljesítmények, az egész országot gazdagító és előbbre vivő munka számára, s közben érvényesül a társadalmi szolidaritás is azokkal szemben, akik nem tudnak részt venni az általános versengésben, és számukra is tisztességes létet biztosít. Vannak, akik ebben az új vüágban kiemelkedő szerepet adnak a családoknak: a családoktól várják indulástól fogva, hogy biztosítsák a társadalmat vezető eszmék, normák elfogadását és követését a népesség zöme által, hogy olyan légkört teremtsenek tagjaik számára, amelyben az átalakulás nehézségei elviselhetők, hogy józan és takarékos gazdálkodással áthidalják a reáljövedelem csökkenésével járó gondokat, és hogy fellendüljön a kedvük több gyermeket vállalni, mint azt a múltban tették. Meggyőződésem, hogy egy jobb, igazabb társadalomban nagyobb szerepe lesz a családoknak, mint az elmúlt évtizedekben, és ehhez az új rend nagyobb lehetőséget is biztosít. Nem érzem azonban megalapozottnak a reményt, hogy a családok ma, úgy ahogy jelenleg élnek és működnek, rendelkeznek azokkal a tartalékokkal - szilárd eszmékkel, tagjai egymás iránti bizalommal, problémáik reális értelmezésével, konfliktusaik kezelésének készségével stb. -, amire országos mértékben építeni lehetne, anélkül, hogy a családok maguk is az átalakítást-átalakulást elősegítő társadalom- politika tárgyai legyenek. Az elmúlt negyven év gyökeres átalakulást hozott a magyar családok szerkezetében és működésében. A változások részben a gazdasági-társadalmi struktúra átalakulásának következményei, részben egy, a családdal ellenséges-gyanakvó politika eredményei; harmadsorban pedig olyan eszmeáramlat hatására vezethetők vissza, amely nyugaton indult meg, de az elmúlt évtizedben már Közép- és Kelet-Európá- ban is éreztette hatását. A kommunisták hatalomra jutása előtti Magyarországon, 1946-1947-ben a magyar családok többsége parasztcsalád volt. Nem volt könnyű az életük, sem a háború utáni években, sem a korábbi évtizedekben, de kialakult, szabályozott rendje volt ennek az életnek, tagjai számára kiszámítható volt, és a társadalom egésze szempontjából is biztosított volt bizonyos funkciók ellátása, így a számszerű reprodukció és a gyerekek szocializálásához szükséges stabü erkölcsi nézetek átadása. Tartalmüag lehet vitatni e nézeteket, mint ahogy hiba volna idealizálni a családokon belüli kapcsolatokat: sokszor nagy feszültségek halmozódtak fel, embertelenségek fordultak elő, de a többség számára biztonságot nyújtottak, még a nyomorúság közepette is. Ezeket a családokat számolta fel a kommunista agrárpolitika, illetve a parasztság jelen
