Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 1. szám - Járosi Andor: Reményik Sándor életrajza
16 JÁROSI ANDOR: REMÉNY» SÁNDOR ÉLETRAJZA s kegyelmi határozattal Kufsteinban bebörtönöztek. A Reményik házban éltek Pákh Mihály leányai, Pákh Albertnak, Petőfi barátjának testvérei. így a szabadságharc története mellett a szabadságharc nemzeti irodalma is családi örökségképpen eleven birtokává vált a családilag rendkívül gondosan nevelt, fejlődő fiúnak. Édesanyja nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom értője is volt, sőt később költő fiának nem egy versét oly tökéletes formában fordította le németre, hogy az erdélyi szászok igényes transsilván folyóirata szívesen közölte le. A szülői ház magas és szolid, választékos kulturáltsága adott módot arra is, hogy németül, franciául és angolul tanuljon, húgának kitűnő zenei műveltsége Beethoven kultuszával gazdagította vüágát. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi fakultásán kezdte meg. Négy éven át volt a Tudományegyetem hallgatója, azonban utolsó szigorlatát már nem tehette le. Az egyetemen különösen Somló Bódog jogbölcseleti és NavratU Ákos nemzetgazdaságtani előadásait hallgatta szívesen. Ezek mellett az előadások mellett szívesen járt Bőhm Károly füozófiai és esztétikai előadásaira és Márki Sándor történelmi kollégiumaira. Sok tekintetben az ő hatása alatt foglalkozott a Rákóczi szabadságharc s a francia forradalom történetével. A református kollégiumban, de főképpen az egyetemen szövődtek kedves barátságai, többek között az Olasz Lajossal és Makkay Sándorral való barátsága, kikkel később a kisebbségi életben újra találkozott komoly nemzetépítő munkában. Egyetemi hallgató korában került Prohászka Ottokár könyvei hatása alá. Legkedvesebb költője Vajda János volt. Már a református kollégiumban feltűnt írásaival, irodalmi érdeklődésével - Az 1908-as kollégiumi értesítő szerint nyolcadik gimnazista korában jelentős jutalmat is kapott „a magyar irodalomban tanúsított kiváló előmeneteléért”, éspedig 44 koronát a Waller-féle alapítványból. Egyetemi évei alatt sűrűn jelentek meg írásai. Az első cikkeit a Dobsina és vidéke című lap közölte le, majd egymásután jelent meg a neve kolozsvári lapokban: Ellenzékben, Kolozsvári Hírlapban, Újságban. Esztétikaikritikai tanulmányokat írt kezdetben, aztán 1914 óta lírai hangulatképeket. Ezek a lírai hangulatképek költemények prózában, már átmenet a költészetre, csendes vias- kodás a formával. 1916-ban írja első verseit. Költeményt először az Új Idők közöl tőle 1916-ban. 1918-tól állandó munkatársa volt az Erdélyi Szemlének és 1921-ben az ő szerkesztésében indul meg az Erdélyi Szemléből átalakult Pásztortűz, amelyet a legnehezebb időkben Moldován Pál közreműködésével szerkesztett. Körülötte s a Pásztortűz körül alakul ki az erdélyi irodalom. Első kötet, a Fagyöngyök kolozsvári keltezéssel Dobsinán nyomult, miután Kolozsvárt kiadására kiadót nem kapott 1918-ban. 1919-ben Rainer Maria Rilke Stunden- buch-jából válogatott versfordításai jelentek meg az Erdélyi Szemle kiadásában, majd 1920-ban a Csak így című kötete saját kiadásában, amelyre az akkori erdélyi viszonyokra jellemzően előfizetőket gyűjtött, illetve gyűjtetett. 1921-ben Szüágyiné, Szőts Piroska finomrajzú címlapjával jelent meg a Vadvizek zúgása a Minerva kiadásában, ugyancsak ott 1925-ben az első nagy kötete: Egy eszme indul. A Studium kiadásában jelent meg a Műhelyből (Bp. 1924) és az Atlantisz harangoz (Bp. 1926). Amikor ezek a kötetek kijöttek, akkor már Erdélyen túl is nagy volt neve. Hírnevét elsősorban nem a saját nevén megjelent versei alapozták meg, hanem a Végvári aláírásé versek. Ezek a versek az összeomlás utáni legelső idők leghatalmasabb szellemi dokumentumai. A még akkor csak kis körben ismert költő hazafias versei kézről kézre adódtak, először csak Erdélyben, azután átkerültek a legromantikusabb utakon Magyarországra, Délvidékre, a Felvidékre, majd német fordításban külföldre, sőt a versaülesi konferencián is ezek a versek izgattak az ország feldarabolása ellen. Magyarországra a költő barátai, közöttük Fogarasi Vilmos, Imre Kálmán, Schneller
