Diakonia - Evangélikus Szemle, 1990
1990 / 1. szám - Scholz László: Egy kínai keresztyén imádság nyomán (vers)
14 SÓLYOM JENŐ: VALLOMÁS A LUTHERANIZMUSRÓL mányozni. A mi feladatunk az, hogy a magunk területén igyekezzünk Istennek tetszőén élni. Azt, hogy mások lutheranizmusa müyen erősítést jelenthet, elsősorban külföldi tartózkodásaim során tapasztaltam meg. Sokfelé jártunkban mindig öröm, s az erősödés forrása volt, ha lutheránus gyülekezettel találkoztunk. Amerikában például két évig olyan helyen éltünk, az Illinois állambeli Urbana-Champaign-ben, ahol vagy öt lutheránus gyülekezet is volt, német vagy skandináv hagyományokból táplálkozva, de már csak az angol nyelvet használva. Az akkor még különböző egyházhoz tartozó gyülekezetek közül többen is megfordulva, még a Missouri-Synodhoz tartozó gyülekezetben is szívesen fogadtak mint lutheránust. Az Ágostai Hitvallás 450. évfordulója alkalmából közösen tartott előadássorozat pedig különleges élmény volt, mert ekkor egymás közti különbségeiket is félretéve, együtt tudták közös lutheránus örökségüket értékelni. Végül még egy gondolat a magyarsághoz, illetve a lutheranizmushoz való tartozásomról. Mindkettőbe beleszülettem, s felnőtt fejjel mindkettőt tudatosan vállalom, mégis egy nagy különbség van a kettőhöz való viszonyomban. A nemzeti hovatartozás olyan véletlen adottság, melyen nem kívánnék változtatni, de máshova születés esetén, biztosan ugyanolyan jó szívvel tudnék egy másik nép fia lenni. Az evangélikus, lutheránus egyházhoz való tartozásom viszont azon a meggyőződésen alapszik, hogy a reformációban Isten üdvözítő kegyelmének helyes értelmezését ismerte fel Luther. Sólyom Jenő fizikus SCHOLZ LÁSZLÓ Egy kínai keresztyén imádság nyomán Vigyázó jó Uram! Kértelek sötétlő utamon, adj lámpást kezembe, fényt gyújts valahonnan, hacsak gyérét is, hogy vakon ne tapogatózzam az árnyakat, ne botladozzék lábom, járásom biztos legyen, tartásom egyenes. Uram! De Te így feleltél: indulj csak a sűrű homályban, lámpafény, napsugár nem fogja világítani utadat, én biztosabbat ígérek neked. Ne félj, akkor se félj, ha maga az éjtszaka, az áthatolhatatlan fekete éjtszaka jön veled szembe - jer, add kezed kezembe!
