Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Csepregi Béla: Adalékok a magyar evangélikus ébredéshez
CSEPREGI BÉLA Adalékok a magyar evangélikus ébredéshez Érdekes és értékes dolog volt olvasnom Schulek Tibor visszaemlékezéseit egyházunk lelki ébredésének kezdeteiről. Most, mielőtt a folytatásra térnék, visszanyúlok a kezdetekkel kapcsolatos eseményekre. Első a már említett skót misszió mellett szinte egy időben folyó norvég evangélikus misszió áldott hatása. A norvég evangélikus egyház már az 1840-es évek elején kezdett Izrael-missziót Bukarestben. Mikor az gyümölcsözőnek bizonyult — már gyülekezetük keletkezett Krisztus-hívő zsidókból —, kiterjesztették munkájukat Budapestre is, ahol ugyanannyi izraelitát sejtettek, mint Bukarestben. A norvég missziói szolgálat, a Gyarmat utcai központban rendszeresen tartott evangélikus istentiszteletekkel majd egy évszázadon keresztül sok áldás forrása lett evangélikus keresztények számára. Johnson Gisle és Bemard Seland evangélikus lelkészek szolgálatára még mindig sokan hálával és megbecsüléssel emlékeznek. Nagyon hasznos lenne egybefüggően olvashatni a Gyarmat utcai norvég misszió történetét. A Magyarhoni Evangélikus Misszióegyesület történetét is, amely ugyancsak a messze múltba nyúlóan érintkezésben volt élő hitű közösségekkel (persze nem csak evangélikusokkal). Egyelőre én is amellett maradok, hogy a magyar protestáns lelki ébredés összefonódásához hozzak példát. A kiterjedt és nagy szerepet játszó Victor család első ismert őse is evangélikus volt. (Ugyan a porosz unió területéről, de házasságlevelén ág. hitv. evangélikusnak volt írva.) Victor Bernát 1825. dec. 1-jén Gdanskban született, 2 évig Stralsundban szeretetmunkában (Rettungsanstalt) dolgozott, majd 1853. okt. 12-től tanult, később tanított Joh. Heinrich Wiehern Rauhes Haus-ában, Hamburgban. 1856. aug. 24-én hívta meg a belgrádi német evangélikus gyülekezet tanítójául, amely állást Wiehern személyes és nagyon pártoló ajánlásával el is foglalt. Egyúttal a Brit és Külföldi Bibliaterjesztő Társulat munkásaként Szerbia- és Szlavónia-szerte terjesztette a Bibliát. Belgrádban házasodott meg 1859. október 9-én, és az evang. egyházközség 234—4. sz. bejegyzése szerint a vőlegény Victor Bernhard vallása ág. hitv. evang. (legalábbis az általam is látott hites tolmács fordításában). A menyasszony Sofia Maria Lucia Rebecca Hojer vallása nincs bejegyezve. Nyilván még Belgrádban született első gyermekük, legidősb. Victor János, 1860-ban. Victor Bernát Szerbiában és Horvát-Szlovéniában nagyon ismert és közmegbecsült ember volt. Személyes jó kapcsolata volt a szerb királyi család