Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - M. Kozák Éva–Gál Tibor: A kővágóőrsi evangélikus templom
38 KOZÁK ÉVA—GÁL TIBOR: A KÖVÁGÓŐRSI TEMPLOM tatta, felszámolta a korábbi nyílásrendszert és ezt a déli oldalon négy új nagyméretű ablakkal pótolta. Az új ablakoknak megfelelően a homlokzaton új lizénasor készült. A belsőben vagy ekkor vagy már 1833-ban a nyugati fakarzat helyén új téglából készült karzatot építettek. A továbbiakban a templom lényegében már nem változott, csak a fakarzat keleti végén csonkították meg. Ez volt az az állapot, amely az Országos Műemléki Felügyelőség által 1982- ben kezdődő falkutatási, illetve az 1985-ben megindult helyreállításig fennállt. Az építészeti helyreállítás — megismerve és mérlegelve a kutatás eredményeit — lényegében a 18. század végi állapot visszaállítása mellett döntött. A döntés oka részben az volt, hogy ez az az állapot, amelynek hiteles helyreállítására mód nyílhatott, részben pedig ebbe a periódusba voltak beilleszthetők az előkerült középkori részletek. Ennek az állapotnak feleltek meg leginkább a mai tömegarányok, a belső térképezés, valamint a belső berendezés túlnyomó része is. (Egy 1863-ban készült romantikus ablakot elfalazva megtartottunk.) Tehát megszüntetve az 1863-as nyílásrendszert, újra megnyitottuk a barokk ablakokat, a déli kaput, helyreállítottuk a barokk lizénás homlokzatot. Kibontásra kerültek a középkori résablakok is. (Ez a nyílásrendszer a belső karzatos berendezésnek egyébként is jobban megfelel.) Az új ablakelrendezés a múlt századi négy ablakkal ellentétben kiegyenlítettebb megvilágítást eredményezett. A rossz állapotú fedélszéket elbontottuk és helyére meredekebb, tagoltabb tető került. A torony csak tatarozásra szorult, homlokzati kialakításán nem változtattunk. Csúcsdíszét azonban az előkerült koronás-címeres típusra visszacseréltük. A középkori freskók felbukkanása miatt a középkori szintet a hajóban visszaállítottuk. A padokat középre csoportosítottuk, hogy a falképeket ne takarják. Ezzel egyúttal mód nyílt az északi fal mellett előkerült középkori karzat- és szószékfel járat maradványainak bemutatására. A toronyalj egy áttört ráccsal — mely a középkori templom egykori nyugati homlokzatát is jelöli —, a templomtértől külön is leválasztható, ezáltal a karzaton szintén kialakított kiállítás külön is látogatható. Az összes falfelületet újrameszeltük és kicseréltük a burkolatokat is. A belső berendezést (az oltár, a szószék és az orgona kivételével) restauráltuk. Felújítottuk a teljes elektromos hálózatot, új csillárokkal egészítettük ki a régi csillárvilágítást is. Rendeztük a templom környezetét. Kiegészítettük a körítőfal-maradványo- kat, új növényzetet telepítettünk. Mindezekkel igyekeztük takarni a templom egyre zsúfoltabb és idegenebb környezetét, természetesen vigyázva a szép kilátásra. A restaurált templom ünnepélyes átadása 1988 nyarán történt. Végezetül szólni kell arról is, amit nem sikerült megvalósítani. Pénz hiányában nem tudtuk befejezni a freskók restuarálását, ugyancsak elmaradt az oltár és a szószék szétválasztása, restaurálása is. Reméljük, hogy ezeket a munkákat a nem túl távoli jövőben mégis elkészíthetjük, és ezzel a templom helyreállítási munkáit teljessé tehetjük. (G. T.)
