Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Kulturális figyelő
Kulturális figyelő 91 tál felfedezett evangéliumi kincsnek hitük szerint ők is örökösei, de meggyőződésük szerint nem statikus formában, nem úgy, hogy újra meg újra megismételik az atyák által felfedezett igéket; hanem dinamikusan, vagyis az atyák által meggyújtott lángot továbbvíve keresnek újabb és újabb feleletet életünk problémáira. Az utóbbi két évtized anabaptista kutatása, különösen G.H. Williams alapvető könyve (The Radical Reformation. Philadelphia 1962.) igazolta, hogy a reformáció harmadik irányaként vagy radikális reformációként feltüntetett anabaptista mozgalom gyűjtőfogalom, amely sokféle új, az egyháztörténelemben később kibomló gondolatot takar. Az anabaptista csoportokat csak laza szálak fűzték össze, de a reformátorok célkitűzéseit mindegyik csoport magáévá tette. így a szabadegyházakban jelenlévő gondolatok, felismerések csírái, primer formái már a különböző irányú XVI. századi anabaptista mozgalmakban is jelen vannak, és összekapcsolódnak a reformációval. De nemcsak ez az „egyháztörténeti érv” bizonyítja azt, hogy a szabadegyházak protestánsok. A szabadegyházak tanítási rendszerében is a reformáció Sola Scriptura (egyedül a Szentírás) elve a sarokkő, amire minden ráépül. A Biblián alapuló tanításnak az egyedül kegyelemből, hit által elérhető üdvösséget tartják. így a tanításbeli kapocs is elszakíthatatlan. Mint köztudott, a reformáció nem tudott maradandóan tért hódítani az ortodox többségű országokban. A személyesebb, kisebb közösségekre épülő szabadegyházi közösségek ezen a téren eredményesebbek voltak. Ma viszont ezekre az egyházakra, mint a protestáns gyakorlatot és tanítási típust követő közösségekre tekintenek ezekben az országokban, bár ezek az egyházak természetesen nem voltak jelen a II. Speieri birodalmi gyűlésen 1529. április 19-én. A szabadegyházi közösségek kegyessége is protenstáns gyökerű. Benne a puritán, történeti pietista örökség él tovább. Ez a kegyességi alap rendült meg a műt században, és az ehhez való hűség, a reformáció alapjához való visszatérés volt az, ami az induló szabadegyházi mozgalmakat motiválta. Lényegéban azt a kegyességi gyakorlatot folytatták az első szabadegyházi gyülekezetek, ami a protestantizmust az ellenreformáció nehéz évtizedei alatt életben tartotta. így elszakíthatatlan történelmi, tanításbeli és gyakorlati szálak kötik a szabadegyházakat a protestantizmushoz. Úgy gondolom viszont, hogy ez mégsem teljes és mindenre elegendő válasz. De ez a címen túl mutat. A mai teológiai gondolkodás hajlik arra, hogy negatívumokban közelítse meg a protestantizmus lényegét. Ezt élezte ki T.S. Eliot, amikor ezt a mondatot írta le: „A protestantizmus élete attól függ, hogy fennmarad-e az, ami ellen protestál.” Úgy gondolom, azt kellene közösen keresni, hogy mi az a közös út, pozitív módszer, gondolkodási irány, ami a protestánsokat protestánssá teszi. Ennek közös keresése, a keresés közben megtalált igazságok kamatoztatása közös feledatunk. Szigeti Jenő Új evangélikus folyóirat A nemrégen alakult Ordass Lajos Baráti Kör negyedévenként megjelenő folyóiratot indított. Címe, Keresztyén Igazság, utalás a háború végét megelőző tíz esztendő kiváló evangélikus értelmiségi folyóiratára, melyet Karner Károly teológiai professzor szerkesztett. A most „új folyamként” jelzett folyóirat egészen más történeti és szellemi helyzetben lát napvilágot. A szerkesztés személyi és tárgyi összetevői is más szempontok szerint alakulnak. Az eddig megjelent számok (1-2. összevont szám júniusban, a harmadik szeptemberben jelent meg) világosan tükrözik az irányvonalat, melyet a lap képvisel: az elmúlt négy évtized evangélikus egyházvezetésének bírálata teológiai és egyházkormányzati szempontból; a félreállított és elnyomott vagy igazságtalanul elítélt egyházi személyek - holtak és élők - megszólaltatása, teljes rehabilitásuk elősegítése; egyházunk mai megújulásának elvi, gyakorlati és személyi kritikával való munkálása, teológiai alapvetéssel és reformjavaslatokkal. Mindezt Ordass Lajos püspök szellemi örökségének és emléke ápolásának jegyében végzi a folyóirat. A lap teret ad az egyház radikális megújulását szükségesnek tartó Megújulási Mozgalom nevű kezdeményezés megnyilatkozásainak is.
