Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989

1989 / 1. szám - †Schulek Tibor: Megkésett emlékezés az erdélyi magyar evangélikus egyház száz év előtti megalakulásáról

SCHULEK TIBOR: MEGKÉSETT EMLÉKEZÉS AZ ERDÉLYI . . .

19

esetre pedig, ha e kérelme eredménytelen maradna, az egyházközség — kimondván hitelveinek fenntartása mellett a protestáns uniót — az erdélyi református egyházkerülethez fog csatlakozni.

Ezt a határozatot a három hónap előtt a tiszai rend szerint lelkesen újjászervezett közgyűlés hozta! Miháyi megküldi a határozatot Czékus István ti- szakerületi püspöknek, a Brassó megyei magyar egyházaknak, felhíván ezeket a szász egyház főhatósága alá leendő visszatérésre.

Pedig a m. kir. kormány 1887. április 2-i minisztertanácsi ülésén már jóvá- hagyóan tudomásul vette a brassói magyar evangélikus egyházmegye megalakulását.

Egy 1887. július 20-án tartott esperesi közgyűlés behatóan foglalkozik Apáca és Mihályi dolgával. Egyhangú határozata:

1. Apácát nem hajlandó kötelékéből kibocsátani.

2. Mihályinak június 13-án Czékus püspökhöz intézett lelkiismeretlen fel- terjesztését, mint a valósággal ellenkezőt, felháborodással visszautasítja.

3. Skita Mihály járásbíró enöklete alatt fegyelmi bizottságot küld ki, de annak működése előtt a főesperes az ellentéteket igyekezzék békés úton kiegyenlíteni.

Minden békéltetési igyekezet, Czékus püspök határozott kívánsága meghiúsul. Az Apácára írt hivatalos levelek válaszolatlanok maradnak, utóbb fel- bontatlanul visszaküldetnek.

Közben jön az értesítés a vallás- és közoktatásügyi minisztertől: „Ö császári és apostoli királyi Felsége f. év augusztus 22-én Schönbrunnban megerősíteni méltóztatott az erdélyi brassómegyei ág.h. evangélikus magyar ajkú tizenegy, névszerinti Hosszufalu, Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Tatrang, Zaj- zon, Pürkerec, Apáca, Krizba, Újfalu és Brassó-Bolonya egyházközségeknek az erdélyi ág. hitv. ev. egyházkerület kapcsolatából kiválása és a tiszai ág. hitv. evangélikus egyházkerülethez való csatlakozása tárgyában [... ] az említett egyházkerületi közgyűlés határozatát azon részének kivételével, mely a házassági felmentvényekre és a házassági törvényszékek szervezésére vonatkozik.”

Mihályi az erről szóló esperesi értesítést is felbontatlanul küldte vissza. Végleg szakított az esperességgel. Dicstelen fegyelmi ügyének részleteivel, Teutsch szász püspökhöz intézett leveleivel kár behatóbban foglalkozni. Mégis annyit, hogy a fegyelmi bizottság csak rendőri karhatalom segítségével tudta a lelkészi hivatal iratait, kellékeit megszerezni; a gyülekezet egyáltalán nem akart a magyar esperességtől elszakadni, sőt a panaszok tömegével vádolta papját. Hivatalától, fizetésétől felfüggesztették. Közvetlenül karácsony előtt Fejér Gyula pürkereci lelkész kapott helyettes lelkészi megbízást.

1888 januárjában Kolozsvárt Siculuc Verus álnéven „Székely kitelepítés” című röpirat jelent meg, amelyet hamarosan egy II. füzet is követett. Szerzője Mihályi Károly, célja a brassói magyar egyházmegyét népszerűtlenné tenni, esperesét, ügye több buzgó harcosát, Skita Mihály járásbírót, Deák Sándor, Masznyik Gyula lelkészeket, Rombauer Emil brassói főreáliskolai igazgatót meggyűlöltetni, saját homlokára mártírkoszorút fonni.

Ez az utolsó adat, amit Apáca volt papjáról, az egyházmegye volt alespere- séről, gyámintézete elnökéről tudunk.

De nagyon érdemes még számba venni, hogy királyi elhatározásból a szászoknak 1861 óta nyújtott évi 160 000 forint államsegélyből ezután évi 654 ft. 44 krt, bizonyos levonás megszűnte után 688 ft. 88 krt fog a brassómegyei