Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Frenyó Vilmos: Növények kölcsönhatása
FRENYÓ VILMOS: Növények kölcsönhatása 77 nyolítja a dolgot, ha baktériumok is elszaporodnak a vízben, mivel ezek hervadást okozó, egyszóval mérgező anyagokat, ún. marazminokat termelhetnek. Mindezek a hatások természetes viszonyok közt is érvényesülhetnek; pl. a bürök közelében nem marad meg a gyöngyvirág, de a bürök termésének váladéka gátolja a búza növekedését, a rozs gyökerének a váladéka a pipacs fejlődését akadályozza, a csírázó búza pedig akadályozza a vadrepce magyarnak a csírázását. Ezek a hatások a gabonaföldön általában előnyösek a gazdálkodás szempontjából, tehát az ember részére. Ámbár a modem gyomirtó szerek mellett ma már kevés a jelentőségük. A levelek is gyakran termelnek gátló anyagokat, amelyek vegyi összetételét többé- kevésbé ismerjük; a fenyőtűk, a diófa lehullott levele (különösen a fekete dióé, mely a parkok egyik díszfája) az aljnövényzet fejlődését gátolja. A fehér üröm levele, ha a közelben lévő más növényfajokra hullik, határozottan gátolja, sőt károsítja azokat, s így biztosít magának nagyobb életteret. Nem lenne helyes ezeket az allelopátiás hatásokat a növény „szándékos” cselekedetének vélni. Mert akkor mit mondjunk az egyik legértékesebb takarmánynövényünk, a lóhere és lucerna „csalogató” anyagaira, amelyek legádázabb ellenségük, a herefojtó aranka cémavékony hajtásainak és csíranövényeinek mutatnak utat a gazdanövényhez?! Mintha a gazella, vagy a zebra pórázon vezetné magához az oroszlánt: „Nesze, itt vagyok, egyél meg!” Tanuljuk meg a természet jelenségeit csodálattal ugyan, de azért tárgyilagosan szemlélni. Az élőlények egymásra vannak utalva. Az együttélésnek megvannak a maga bölcs törvényei, de a bölcsesség nem az'élő egyedekben, nem a virágban és csodálatos beporzó mechanizmusaiban, sem a nagyobb életteret biztosító gátló anyagaiban rejlik. A zöld levélben sem, amely a napfény segítségével szerves anyagot épít és a lélegzéshez szükséges oxigénnel látja el az élőlények együttesét, a Föld bioszféráját. Mindezek csupán a bölcsesség felismerhető nyomait viselik, de csak azok látják meg, akiknek szemük van hozzá. Az egész földgolyón állandó kölcsönhatásban vannak az élők, mégpedig keresztül- kasul növények, állatok, mikroorganizmusok és az őket hordozó élettelen környezettel is. Ebből azonban nem összevisszaság, nem káosz jön létre, hanem egy élő, dinamikus rendszer, melynek változása is törvényszerű. Az egész élővilág tulajdonképpen eleven társulások nagy együttese. A növénytársulások legalsó fokozatain működik a ma már nem titokzatos allelopátia, amit nem szabad babonás mesékkel ködösíteni. Mert a tudomány a megértést és világosságot, nem a babonát szolgálja. Úr Jézus Krisztus, könyörgünk hozzád, hogy soha el ne hajoljunk tőled, ki magad vagy az Út. Könyörgünk, hogy el ne veszítsük ígéreteidbe vetett bizodalmunkat, hisz te vagy az Igazság. Könyörgünk, hogy valamiképpen másutt ne időzzünk, egyedül csak nálad, mert te vagy az Elet. Rotterdami Erasmus (1466-1536) Urunk, te minket szolgálatodba állítottál, hogy tanúid legyünk mások előtt. Ámde mily esendők vagyunk, beszédünk erőtelen. Helyezd hát igédet szivünkbe és szánkba. Tanácsolj oda menni, ahová küldesz és azt mondani, amit meghagytál nekünk. Szovjetunióból Scholz László fordítása
