Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Harmati Béla: A vallás és az erkölcsi értékek jelentősége a nemzet és az állam számára
14 HARMATI BÉLA: A VALLÁS ÉS AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK . .. a különböző helyi egyházak a maguk területén „honi vizekkel” vegyítve, azaz a helyi kultúra, történelem nyelvén univerzális ízű üzenetté tegyék. Az isteni és az emberi, az univerzális és a lokális, a véges és a végtelen valamiképpen együtt van, ott rejlik az életben és a történelemben az egyes egyházaknál (in — cum — sub). A fő feladat mindnyájunk számára mindig ugyanaz: saját kontextusunk, környezetünk szeretettel és kritikával történő elfogadása, a történeti formában megjelent isteni üzenet, az evangélium lefordítása korunk nyelvére, környezetére. Az európai északi államok részére Ilkko-Tamperében, Finnországban 1983- ban rendezett konzultáció befejezésekor Arne Sovik a következőképpen foglalta össze a civil religion problematikáját: „1. Az emberi közösség és minden ember békéjének megőrzése a keresztények szívügye, akik feladata, hogy szeressék embertársukat. 2. A nemzetek és kormányok olyan eszközök, amelyek ezt a célt előmozdíthatják. 3. Ezeknek az intézményeknek a támogatása ezért keresztény kötelesség, ez nem csupán passzív engedelmességet jelent, hanem résztvállalást is az intézmények alakításában és alkalmazásában, hogy igazságot és békét munkáljanak a világban. 4. A társadalmi intézmények és szervezetek azonban saját életüket élik. Nem csupán egyesek, hanem csoportok is hajlamosak arra, hogy önmagukat dicsőítsék, önállósuljanak és ne érezzék többé magukat Isten teremtményeinek. Elvárják, hogy imádják, tiszteljék és dicsőítsék őket. 5. Az egyháznak gondoskodnia kell arról, hogy egyedül Istent imádják és hogy az emberi intézményeket segítségül szolgáló eszközöknek tekintsék és ne abszolút értékeknek.” (21) A civil religion teológiai megítélésének tudatosítania kell azt, hogy a civil religion legjobb esetben szociális rendet és kohéziót teremthet, a legrosszabb esetben azonban bálványimádássá fajulhat, amint erre a hitlerizmus adott példát. Az egyház a civil religiont néha kapcsolópontként használhatja, különben azonban profetikusán kell megítélnie. A tanulmányi folyamat során erősödött a résztvevők azon felismerése, hogy az egyházaknak mindenféle társadalmi rendszerben erős önkritikára és a társadalommal szemben pedig kritikai szolidaritásra van szükségük. Az egyes országokban helyi csoportok, teológusok, történészek, szociológusok, filozófusok, társadalomtudósok által végzett fölmérés eredményeit regionális és kontinentális konferenciák mérték össze egymással, majd 1987. augusztus 31.—szeptember 5. között Bosseyben, Genf mellett, egy lezáró és az egész világra kitekintő konferencia fejezte be. Bár a munkában és a végső értékelésben Magyarország sajátos fejlődési eredményei is elemzést nyertek Andorka Rudolf, Tomka Miklós és Varga Iván tanulmányain keresztül —, minden kétség nélkül állíthatjuk, hogy hazánkban az egyházak és a társadalom viszonyának további elemzésére a civil religion elmélete segítségével nagy szükség lenne. (22) JEGYZETEK: 1 Atheism and Dialogue, Vol. XXI. Nr. 4. 1986. 424—6. Cittá del Vaticano. 2 Karl Barth, Kirchliche Dogmatik, I. 2. 304. 331. 343.
