Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - Sisa József: A fasori gimnázium tervezésének és építésének története
SISA JÓZSEF A fasori gimnázium tervezésének és építésének története Az evangélikus egyház Deák téri és Sütő utcai régi iskola épületei a századforduló tájára túl szűkösek lettek, s felmerült új evangélikus gimnázium építésének igénye.1 A „budapesti ág. h. ev. főgymnasium” tanári kara 1898. február 19-én tartott tanácskozásán már érdemben tárgyalta az ügyet.2 Az új iskolaépület helyével kapcsolatban két lehetőséget mérlegeltek: legyen-e a Belvárosban, vagy inkább a Lipótvárosban álló és lebontásra ítélt Újépület területén, a Váci körút (a mai Bajcsy-Zsilinszky út) közelében építsék föl. További kérdés volt, milyen és mennyi helyiséget foglaljon az épület magába, illetve két- vagy háromemeletes legyen. A tárgyalás jegyzőkönyvéhez néhány szignó nélküli alaprajzi vázlatot is csatoltak. 1901 elejére az elképzelés már konkrétabb építészeti formát öltött. Ez év februárjában és márciusában Pecz Samu építész hat tervváltozatot készített a leendő iskola- épülethez.3 Ezek a még mindig vázlatszerű tervlapok a gimnázium alaprajzát ábrázolják különféle L és U alakú konfigurációban. A tervek szerint az iskolához még nem csatlakozik templom. Az épületet már a Városliget fasorba képzelték el, de hogy pontosan hová, azt nem tudjuk. Pecz 1901. március 2-án kelt és a gimnázium igazgatójának címzett leveléből csak a következő derül ki: „... a fasorban levő telkeknek legközelebb fekvőjére szintén készítettem tervvázlatot. így könnyebben eldönthető lesz, hogy mi nyújt több előnyt: a közelebben fekvő és kevésbbé jó épület vagy pedig a tá- volabban fekvő és jobb épület.” Az építendő gimnázium és templom céljára 1903 tavaszán végül két egymással szomszédos telket vettek meg a fasorban a Bajza utca kereszteződésénél, az egyiket Förster Jánostól, a másikat Mandl J. Ignáctól.4 Az építkezés ügyeinek intézésére „gimnáziumépítő bizottságot” hoztak létre. A bizottság 1903 januárjában beterjesztett javaslatának megfelelően pályázatot írtak ki az épület megtervezésére, „saját hitsorsbéli építészeknek a felhívásával, és szakértő bírálóknak kirendelésével”.5 A pályázat rész létéiről az 1903. április 23-án kelt bírálati jegyzőkönyv tájékoztat.6 A bíráló bizottság tagjai közt ott találjuk Czigler Győzőt, a Műegyetem tanárát és a kor egyik legfoglal- koztatotabb „hivatalos” építészet, továbbá Kéler Napóleon presbitert és építési vállalkozót, aki az evangélikus kebelén belül a gimnázium és templom építésnek megszervezésében jelentős szerepet vállalt. A bizottság március 31-én vette át a be nyújtott kilenc pályatervet, melyek egy része a szerző nevével, másik része jeligével volt jelölve. A bizottság részletes bírálatot írt a pályamunkákról, „Pecz Samu tervének kivételével, miután annak szerzője a bíráló bizottság elnökéhez intézett levél értelmében pályázaton kívül kívánt maradni”. Nem lehet biztosan tudni, mi késztette
