Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - Hozzászólás az evangélikus gimnázium ügyéhez (Dóka Zoltán)
HOZZÁSZÓLÁS az evangélikus gimnázium ügyéhez Azok közé tartozom, akik 1986 tavaszán a Testvéri Szó c. iratban elsőkként vetették fel nyilvánosan az evangélikus gimnázium ügyét. Ott ezt olvassuk: „Egyházunk jelene és jövője szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk... egyházunk jogának újbóli realizálását, hogy más felekezetekhez hasonlóan legyen saját középiskolája.” Nagy öröm számomra is, hogy javaslatunk ma már a megvalósulás küszöbén álló, országos ügye egyházunknak. Csak Isten kegyelmében bízva lehet ilyen nagy feladatra vállalkozni és kockázatát vállalni. De még soha semmi nagy dolog nem született a hit kockázatvállalása nélkül. Viszont az Isten iránti bizalom megszabadíthat bennünket a jövő félelmétől, hogy bátran és ugyanakkor aprólékos gonddal tegyük mindazt, ami Isten előtti felelősséggel tehető. Ez a felelősség késztet arra, hogy néhány szempontra ezúton hívjam fel egész egyházunk figyelmét. 1. A legfőbb teendők között hadd említsem első helyen a nyilvánosságot. Jelenleg, innen Hévízgyörkről úgy tűnik, egy szűk kör intéz mindent. Információink hiányosak, pontatlanok és esetlegesek. Hírek keringenek, hogy pi. már a tanári kar is ki van jelölve, sőt hogy már a diákok kiválasztása is megkezdődött jelenleg VII. osztályos általános iskolai tanulók közül. Nyilvánvaló, hogy az ilyen bizonytalanság csak árt az ügynek. Ezért javaslom, hogy rendszeres, pontos és részletes tájékoztatás jusson el minden gyülekezetbe a gimnázium ügyének minden mozzanatáról, alakulásáról, hogy ahhoz mindenki hozzászólhasson, akinek bármi ötlete, javaslata van. Akár egy „Gimnáziumi híradó” c. újság is indulhatna, ahol a hírek mellett pl. bemutatkozhatnának a tanári állásokra pályázók, rövid beszámolót adva önmagukról és tudományos munkájukról, oktató-nevelő koncepciójukról. Javaslom, hogy — amiként egész egyházunkban is sürgetően szükséges lenne! — a döntések bázisa jelentősen szélesedjék. Országos gimnáziumi bizottságot kellene felállítani, amelybe minden egyházmegye 2—2 tagot delegál, egy lelkészt és egy laikust, s ennek a bizottságnak döntési jogot kellene adni a gimnáziumra vonatkozó alapvető kérdésekben. Ugyanez a bizottság egyházjogászok bevonásával máris készíthetné azt a később a zsinat elé terjesztendő jogszabályt, amely leírja, meghatározza a gimnázium jogi helyét egyházunk szervezetében. Javaslom, hogy evangélikus pedagógusokból, aktív vagy már nyugdíjas közép- és felsőfokú iskolai tanárokból, akik szerte az országban gyülekeze