Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - Fabiny Tibor: Lelkészképzésünk műhelyében
FABINY TIBOR Lelkészképzésünk műhelyében A Teológiai Akadémia hallgatóinak társadalmi és lelki háttere Aki felelős és éber szemmel figyeli egyházi életünk alakulását, az a múltat, a jelent és a jövőt egyfelől sub specie aeternitatis, másfelől az adott társadalmi és politikai összefüggések egészében is szemléli. Ez érvényes adott témánkra nézve is. Elemzése pedig annál is inkább szükséges, mert ami a lelkészképzés múltjában végbement, az érvényesül a mában, s ami napjaink folyamata, az a jövő nemzedék számára lesz igazán jelentős. Ötven évvel ezelőtt — amikor már két évtizeddel korábban fel kellett adnunk a magyarországi evangélikus lelkészképzés ősi fellegvárait Pozsonyban és Eperjesen — a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Fakultásán Sopronban oktatták a hallgatókat. A teológusok száma ekkor 130 volt; a 36 végzős szigorló közül mintegy harmincán mindjárt be is álltak a lelkészi szolgálatba. Negyed évszázada — az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb egyházpolitikai helyzetében — a fakultási kerettől még '1950-ben megfosztott Teológiai Akadémiánkon az összlétszám 23-ra csökkent. Az elsőéves hallgatók száma 1963-ban mindössze 6, a végzősöké pedig 8 volt. Mielőtt a jelennel szembesülnénk, vonjuk meg az elmúlt huszonöt év mérlegét. A hatvanas években a végszigorlatra jelentkezők száma 1 és 8 között mozgott. Zömben férfiak végeztek, leányok összesen négyen. A hetvenes évek létszáma némi emelkedést mutatott, de a végzősök száma csak az évtized végére haladta meg a tízet. Ugyanakkor megnőtt a női hallgatók száma: az évtized folyamán 15 leány fejezte be sikerrel a tanulmányait. A nyolcvanas években eddig 6—12 között mozgott a végzős teológusok száma, 8 év alatt 80 hallgató végzett, közöttük 37 leány. Más szempontból is érdemes figyelembe venni az utolsó negyedszázad fejlődését. 1963—1988 között 179 teológust bocsátottunk ki. Tanulmányi eredményeik a következők voltak: 12 kapott kitűnő, 35 jeles, 75 jó, 34 közepes és 23 elégséges minősítést, ez utóbbiak közül az évek folyamán négyen évet ismételtek és negyvenegyen pótvizsgát tettek. E negyedszázados mérleg más szempontból is tanulságos. A 179 teológus közül ma 153 áll egyházi szolgálatban, ők teszik ki mai lelkészi karunk zömét. A valóságos lemorzsolódás azonban ennél nagyobb, hiszen ez az áttekintésünk csak a végzett teológusokra terjed ki. A valós veszteséget azoknak a feltűnően nagy száma jelzi — 25 év alatt 44! —, akik már ötéves tanulmányaik folyamán szakítottak korábbi elhatározásukkal. Ennek a jelenségnek az indítékait külön tanulmányban volna érdemes feltárni.
