Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 1. szám - Képes Géza: Készülődés (vers)
KÉPES GÉZA Készülődés Nem tudom, hol jár az eszem: bármibe kezdjek, nem sikerül. Nem megy az olvasás — kihull kezemből a könyv. Nem megy a versírás — megáll kezemben a toll. Beszélgetni se tudnék, úgy kergetőznek agyamban a gondolatok. Lehet, hogy mégis látjuk egymást, Hellász? S lehet, hogy meglátod bennem a lángszívű ifjút, ki tizenöt éves fejjel fordította Theokritoszt? Egy finn költőnek elmondtam egyszer ezt az emlékemet, ő erre gúnyosan társára kacsintott s ezt mondta hangosan: „Akkor te biztosan csodagyerek voltál...” Nem, nem, nem volt ebben semmi csodagyerekség! Az egészben csak egy csoda volt: a görögség. Amikor mint költő megszólaltam: már Alkaiosz ritmusára daloltam. (Ki tudja, honnan szállt rám ez a gazdag örökség!) Csoda volt ez? Lehet. De Görögország tett más nagyobb csodákat: míg kapzsi karmok tépték s vad hullámok sodorták, ez az ökölnyi, szívnyi félsziget messziről, kicsinyen, láthatatlanul bontogatta a barbárság kohorszát. A világ még útvesztőkben botorkált, de az ő torkát már a tiszta dallam feszítette. S mikor dalolni kezdett: a természet — víz, fű, lomb, levegő — e fénytől, árnytól ittas
