Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 2. szám - Krähling János - Zoboki Gábor: Későbarokk templomépítészetünk a Dél-Dunántúlon
44 KRÄHLING JÁNOS—ZOBOKI GÁBOR: KÉSÖBAROKK . .. Bonyhád, alaprajz pénze toronyórára. A tornyot lezáró toronysisak kezdetben mindig hagymasisakos kialakítású volt, a későbbi felújítások során azonban gyakran egyszerűbbre alakították ki. Így például Keszőhidegkúton az eredetileg barokk toronysisak helyére a század elején egyszerű, úgynevezett csürlős jellegű toronysisak került. Egyházaskozár példája különösen érdekes. Az 1783-ban kezdődő építkezés idején még tilos volt tornyot építeni, azonban a gyülekezet már a torony alísó részét beépítette a templom „testébe”; a második osztópárkányzat magasságában timpanonnal zárták le a homlokzatot, a torony ablakai pedig padlásablakként szolgáltak. Később, a korlátozás megszűntével, a timpanonok főhomlokzat fölé építették fel a tornyot. A bejáratnak, kapuzatnak megoldása mindig jelentős volt. Nem véletlen, hogy a Türelmi rendelet kezdetben tiltotta az utcáról nyíló közvetlen bejárást, mint az épület reprezentatív megközelítésének legmegfelelőbb módját. Ezért csak oldalbejáratokat nyithattak, de később, a toronnyal együtt meg épített főbejárattal sem szűnt meg az oldalbejárat használata. A templomkapuk felett kőbe vésett címerek, latin vagy német nyelvű feliratok találhatók. A magyar címer gyakran megtalálható, de vele együtt Habsburg Egyházaskozár, alaprajz
