Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 2. szám - Walter Lüthi: Jézus példázata a kovászról
WALTER LÜTHI Jézus példázata a kovászról Más példázatot is mondott nekik: „Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asz- szony, belekever három mérce lisztbe, és végül az egész megkel.” (Máté 13, 331 Egy gondot levesz vállunkról az Isten, azt a balga hiedelmet, hogy a keresztyén hit idejét múlta, hogy az evangélium lejátszott lemez. Nem szégyelljük ezt az aggodalmunkat, jó társaságba kerülünk vele: még magát Keresztelő Jánost is foglalkoztatta ez a kérdés, amikor azt a szokatlanul precíz kérdést tette fel Jézusnak: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Nem, feleli nekünk Jézus ebben a hasonlatban, ne várjunk mást. ö a világ egyedüli üdvözítője: „Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, és végül az egész megkel.” És Krisztus ezt az igét nem eszmének szánta, nem is kegyes óhajnak, nem is követelésnek, hanem egyszerűen egy bevégzett tény, egy esemény közlésének. Isten országa leszállt a földre és egyesült vele. A föld és a menny találkozott. Méghozzá ez a találkozás befejezett történet. Nem felülről érintette a mennyek országa a földet, mondjuk úgy, mintha szálló angyal lába súrolná a földet, nem, a mennyek országa mind a két lábával a földre szállt, a mennyek országa test és vér, ember, zsidó lett Jézus Krisztusban. Tehát a mennyek országa belebújt a földbe, ahogyan a kovász a három mérce lisztbe elegyedett. Nincs a világnak az a hatalma, mely ezt a folyamatot visszacsinálhatná. Diadalmi tort ülhetünk felette és úgy kiálthatjuk: benne van. Érted? Benne van! Senki más, csak maga az Isten tudná az eget a földtől újra elválasztani. Ki tudná a kovászt kivenni a tésztából, mikor a kenyér már szépen kelni kezd? Az Ür hangját ujjongó öröm járja át, a karácsonyi angyalok ujjongó öröme, mikor így szól: „Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, és végül az egész megkel.” Amint a kovász az egész tésztát megkeleszti, úgy van Jézus szerint a mennyek országa is. Ugyanaz a tulajdonsága és ugyanaz a hatása; nem nyugszik, míg az egész földet át nem hatja. Az egészet! Háromféleképpen is érti ezt. Először is bejárja a föld összes népeit, amint a missziói parancs mondja: „Menjetek el, tegyek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket.” Egyetlen népről sem történik említés, hogy az talán kivételt képezA meditációul ajánlott igehirdetést W. Lüthi svájci lelkész magyarországi útja alkalmából tartotta 1949 júniusában Budapesten és Debrecenben. (Megjelent a Basler Predigten sorozat 1949. júliusi kiadványában Bázelban.) Annak idején az Üj Harangszó című evangélikus hetilap közölte 1949. áug. 7-i számában, amely ma már alig hozzáférhető. A szöveget kiegészített fordításban hozzuk.
