Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 1. szám - Kulturális figyelő
90 KULTURÁLIS (FIGYELŐ szült Margit-legenda másolata, rendi szabályok s más becses kéziratok. A magyar nyelvű kolostori irodalom fennmaradt darabjait csak felsoroljuk: a Birk-, Érsekújvári-, Érdy-, Nádor- és a Jordánszky-kódex. Monostori leltárakat (bencés, pálos) is láthattunk, Ágoston- regula magyarázatát, s obszerváns ferences formuláriumot. A terem s a kiállítás záró darabja ugyan 1528-ban jelent meg Ingolstadtban, azonban Lázár deák nevezetes munkáját, hazánk legrégebbi térképét még 1514-ben készítette, tehát a mohácsi csata előtti ország ábrázolása. A kiállításról minden látogató meg- illetődve s belső nagy örömmel jött ki, ezt sugározták a sorra megjelent ismertetések is. Tudván tudva szinte felmérhetetlen veszteségeinket, mégis, mégis ... örömöt sugall a kiállítás gazdagsága! Ahogy a budai szoborleletek Fényszóró Magas színvonalú, de közérthető tanulmánygyűjtemény a Nők és férfiak. Alcíme: Hiedelmek, tények. A tanulmányok szerzői — egy-egy szakterület neves tudósai, kiváló ismerői — orvosi, biológiai, szociológiai, pszichológiai, közgazdasági szempontok szerint vizsgálják itt és most a két nem életvitelének, életérzésének és egymáshoz fűződő kapcsolatának problémáit. Különösen fontossá váltak e kérdések napjainkban, a gyors (társadalmi változások és az etikai elbizonytalanodás idején, amikor maga a családi lét vált veszélyeztetetté, a magány mind több embert fenyeget, a születésszám pedig évről évre csökken. A kötetet szerkesztő Koncz Katalin közgazdász Evelyne Sullerot francia szociológusprofesszornak A női nem c. kötetét (Gondolat 1983.) tekintette példának. Sullerot ugyanis kerekasztal konferenciára hívta össze a világ legjelesebb tudósait, vitájuk anyagát közölte utóbb a kötetben. A Nők és férfiak terjedelmében szerényebb ugyan, de számunkra közelibb, és abban is eltér mintájától, hogy nem annyira a „nőkérdésre”, hanem inkább a két nem közös gondjaira tekint. léte s szépsége, e kéziratok is tanúsítják: a középkori Magyarország méltó módon, nem akármilyen színvonalú alkotásokkal illeszkedett be a korabeli Európa rendjébe: keresztyénségébe, la- tinságába, tudományába, irodalmába és művészetébe. E virágzó kultúra tanúi, részesei s cselekvő tagjai, művelői mind az itt élt idegenek, mind a külföldön, majd itthon is tanult magyarok. E hazai középkori kultúra esetlegesen fennmaradt minden darabjában virágzást bizonyít. Innen a látogatók annyira gazdagító, nagy élménye! Jól közvetítheti e gazdagodást (beszámolómnál jóval alaposabban) a rendező nemzeti könyvtár időközben hozzáférhetővé tett kiállítási katalógusa. Most a kódexkiállítás múltán hadd ajánljuk ezt a kiadványt bizalommal kedves Olvasóinknak! Papp Ivánné Tizenegy (tanulmányt pár sorban bemutatni lehetetlen, ízelítőképpen azonban hadd idézzünk néhány gondolatot az egyik legérdekesebb dolgozatból, beismerve az ilyen kiemelés szubjektív mivoltát, hiszen valamennyi munka felettébb érdekes a maga nemében. Czei- zel Endre (A nők biológiai természete és társadalmi lehetőségeik) tanulmányában kitér a családvédelem problematikájára is, és ezzel kapcsolatban közli: „az egyedülálló anyák gyermekeinek betegség-, sőt halálozásgyakorisága számottevően nagyobb a családosokénál”. „Az újabb kutatások szerint a teljes családban nevelt gyermekek értelmi szintje néhány százalékkal, de következetesen felülmúlja a csak anya által nevelt gyermekekét; a csonka családból származó gyermekek szocializációja nehezebb és ez a gyakoribb személyiségproblémákon is lemérhető.” Az sem közismert tény, hogy „az egykék értelmi képessége mintegy öt százalékkal elmarad a saját adottságaiktól, éppen az idősebb gyermekek családon belüli tanító funkciójának kiesése miatt.” Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentár: a család fontosságát bizonyítja valamennyi.
