Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 2. szám - Ittzés Nóra: Keresztyén–keresztény
ITTZÉS NÖRA: KERESZTYÉN — KERESZTÉNY 71 ezért nem az ismeretterjesztés szándéka, hanem az a reménység mozgatta, hogy valamiképpen hozzájárulhat azoknak a görcsös félelmeknek a feloldásához, amelyekkel mereven védekezünk elfogadható, befogadható jelenségek ellen. Az a reménység, hogy — az uniformizálás törekvése nélkül, elismerve mindkét alakváltozat jogait — mégiscsak hozzájárulhat az immár köznyelvivé vált keresztény szó létjogosultságának elismeréséhez a protestáns irodalomban. És az a reménység, hogy az ökuméné — talán nem csupán hinni akart — korában hozzájárulhat az egységhez, amely nem elmosása a sajátosnak, de megtalálása a közösnek, hiszen mindannyian Krisztustól neveztetünk. JEGYZETEK 1. Idézi Tolnai Vilmos Keresztyén és keresztény című cikkében. Magyar Nyelv 30: 67. 2. Tolnai i. m. 30: 68. 3. A szó etimológiájához lásd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában a keresztény szócikket. 4. Vö. Asbóth Oszkár: Szlávság a magyar keresztény terminológiában. Nyelvtudományi Közlemények 18: 321—427. 5. Idézi Tolnai i. m. 30: 65. A keresztyén — keresztény pár alakulásáról, könyvészeti tükröződéséről Tolnai részletesen ír Magyar Nyelv-beli cikkében (30: 65—68). adatait Sági István egészíti ki Keresztyén és keresztény című írásában (Magyar Nyelv 30: 196—200). 6. A keresztyén, a kereszt1 ’crux, Kreuz’ és a kereszt2 ’baptisma, Taufe’ (ma összetételekben él: keresztanya, vízkereszt) független átvételek, a keresztyén és a kereszt2 latin rítusú szláv nyelvből, a kereszt1 pedig keleti, görög rítusú szlávból. Vö. Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. 1/1—2. Budapest 1955. 7. Vö. Horger Antal: Keresztyén—keresztény. Magyar Nyelv 30: 193—196. 8. A szóhasználatnak ez a megoszlása magyarázza a tájnyelvi ’római katolikus’ jelentést. 9. Baróti Szabó Dávid Kisded Szótárának 2. kiadásában 1792-ben ezt írja: „Keresztyén tótosan mondatik Krestyán-ból”. Idézi és a nyelvújítás korának vitájához vö. Tolnai i. m. 30: 67.
