Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 2. szám - Rédey Pál: Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére
RÉDEY PÁL Emlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endrére 1944-ben december 23-a szombati napra esett. Délelőtt kezdődött Bajcsy-Zsilinszky Endre pere, és csupán 2—3 óra hosszat tartott. Fogolytársa, Almásy Pál így emlékezik a délutáni eseményekre: „Estére járt már az idő, amikor utasítás, érkezett, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrét ítélethirdetésre elő kell vezetni. Jó félóra múlva hozták vissza. A földszinti irodaajtóban álltunk Révay Kálmánnal, és iparkodtunk leolvasni arcáról, vajon kapott-e kegyelmet, hiszen egyikünk előtt sem volt kétséges, hogy az ítélet csak kötél általi halál lehetett. Ö merev arccal, egyenesen előre nézve lépdelt őrei között, az izgalomnak legkisebb jele sem volt leolvasható arcáról. Visszavezették harmadik emeleti cellájába, mi pedig pár perc múlva a foglár intézkedéséből, miszerint értesítsék a fegyház evangélikus lelkészét, megtudtuk, hogy szeretett és tisztelt Bandi bácsink másnap, karácsony ünnepének vigiliáján követi hős társainak, Kiss Jánosnak, Nagy Jenőnek és Tartsay Vilmosnak az útját.” (Almásy Pál: Sopronkőhidai napló. Budapest 1984.) A sopronkőhidai fegyházzal szemben — ma is eredeti állapotában — áll az az elemi iskola, amelynek tantermében ülésezett a nyilas bíróság. A tárgyalás vezetője Dominich Vilmos hadbíró őrnagy volt. Dominich elmondta, hogy Zsilinszkyt halálra kell ítélni, tanúkat nem hallgatnak ki, sőt, amint a későbbi vallomásokból kiderült, a vádlottat szóhoz sem engedték jutni. Csakis így érthető, hogy 2—3 óra elegendőnek bizonyult egy ember halálos ítéletének kimondásához. De Dominich még valamit ellocsogott, s ez fényt derített a bírák cinizmusára, embertelenségére, üreslelkűségére: „Én magam megyek Kőszegre megerősíteni az ítéletet, hogy nyugodt karácsonyom legyen.” Azt hiszem, nem szükséges elemeznünk ezt a kijelentést. Ezek után arra sincs szükség, hogy formai hibát keressünk a kivégzésben. Mert a magyar törvények értelmében vasárnap és ünnepnapokon nem foganatosítottak ugyan halálos ítéletet, de akik ennyire elvetemülten elvakultak, akik „nyugodt karácsonyt” akartak maguknak, azoktól aligha volt várható, hogy a legelemibb törvényes „rendhez” alkalmazkodjanak. És december 24-én 8 óra előtt három vasas ifit, Patáky Istvánt, Pesti Barnabást és Kreutz Róbertét golyóval, majd néhány perc múlva Bajcsy-Zsilinszky Endrét kötéllel végezték ki. Zsilinszky Endréhez az utolsó éjszakán kirendelték a fegyintézet evangélikus lelkészét, Bárdosi Jenőt. Bárdosi feladata volt a siralomházzá alakított zárkában lelki vigasz nyújtása, beszélgetés a halálraítélttel. Bárdosi négy
