Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984
1984 / 1. szám - Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ 8? zatban a drágaság). Mária és Krisztus közbenjáróként könyörög a büntetés enyhítéséért. Ezt az ún. kettős inter- cessiót, közbenjárást ábrázoló képet Luther többször is elítélte. Luther tanításának összefoglalását Cranach teremtette meg képi formában a megigazulás tanának ábrázolásával. A „bűnbeesés és megváltás” vagy a „törvény és kegyelem” ikonográfia egy ritka emléke most restaurálás utáni állapotában került bemutatásra. (A képről lapunk legutolsó számában közöltünk ismertetést.) Az egyedül hit által történő megigazulás közérthető illusztrációjául használta fel Luther prédikációiban és az ő nyomán Cranach a János evangéliumában leírt Krisztus és a házasságtörő asszony történetét. Az 1983-as nürnbergi Martin Luther und die Reformation in Deutschland kiállításon szerepelt a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának egyik fő darabja, Cranach 1532-ben festett képe. A Luther-biblia német szövegéből vett idézet olvasható a képen. A házasságtörő nő elbeszélése a mózesi törvény szigorával szemben a bűnbocsánatot hirdeti egy új teológiai és társadalmi összefüggésben. — Az augsburgi Jörg Breu 1524-ben csatlakozott a reformációhoz, abban az évben, amikor A kereszt felállítása kompozícióját festette, mely minden bizonnyal rejtett üzenetet is tartalmaz. Egy ismeretlen, talán nürnbergi festőnek Krisztus a pokol tornácán képe az apokrif Nikodémus evangélium epizódját eleveníti meg Dürer nyomán. A reformáció korának művészete igen kedvelte a bibliai allegóriákat. Ilyen a zsarnokölő Judit heroikus alakja, a városi szabadság közismert allegóriája, mely a kiállításon Michael Os- tendorfer korai művén szerepelt. A másik allegóriává lett ábrázolás a bibliafordító Szent Jeromos a dolgozószobában, mely ábrázolás a XVI. században óriási népszerűségre tett szert. A szent tudós könyvei között a keresztény humanizmus allegorikus képviselője lett a festészetben Erasmus nyomán. Auctor-képnek is felhasználták, hol Albrecht von Brandenburg, hol Luther arcképét helyettesítették be. Az észak-németalföldi Marinus van Rey- merswaeleról tudjuk, hogy a képrombolásban való részvétele miatt 1567-ben száműzték. Erasmusi ihletésű Szent Jeromos-képe első ízben került kiállításra. Dürer 1514-ben készült nagyszerű rézmetszetének nagy hatása volt Németalföldön is. Természetesen nemcsak a reformációt követő mesterek és megrendelők kérésére keletkeztek új szellemet tükröző alkotások a forrongó XVI. századi Európában. A festők közül sokan rokonszenveztek a reformációval, de nem csatlakoztak hozzá nyíltan. Quentin Metsys antwerpeni mester is szívesen nyúlt a katolikus egyház romlottságát ostromló szatíra fegyveréhez, például amikor erasmusi gúnnyal ábrázolta a két álszent alakját, akiknek ajkán ima van, de lelkűkben egészen más. Maer- ten van Cleve tivornyázó parasztjai között a szerzetes nagy örömmel vesz részt a nem túlságosan épületes kán- tálásban. A jó és a rossz halál félelme, azaz a gazdag ember haláláról szóló középkori moralizáló tanítás pedig túlélte a reformáció korát is, az antwerpeni Christian van der Perre Vanitas- csendélete mellett jelenik meg. A budapesti Luther-emlékkiállítás német és németalföldi festményei tematikai szempontok alapján kerültek bemutatásra, együttesük így nagyon intenzíven közvetíthette a reformáció — reneszánsz — humanizmus összefüggéseinek tartalmi—gondolati kérdéseit. Urbach Zsuzsa
