Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984

1984 / 1. szám - Dér Endre: Anyám titka (novella)

DÉR ENDRE Anyám titka Virágot vesznek az üzletben. — A nagymamának tetszik vinni talán, a teme­tőbe? — kérdezi egy fiatal nő, akit tán ismernem kellene, hiszen anyám la­kásától mindössze ötven méterre van a virágüzlet. Vagy tán azért kellene ismernem, mert a nővérem tanította, vagy tán egy rokonomnak távoli ro­kona ... Ha az ember jó pár év múlva tér vissza a szülővárosába, minden embert a rokonának érez. — Igen, az anyám sírjára viszem. — Akkor ezt a szál illatos jácintot még hozzáteszem. Ezt én küldöm a nagymamának. Tessék neki megmondani! — mosolyog a kislány, vagy talán vőlegénye is van már, esetleg asszony ... — Az utcában lakott és mindig vidám volt. Idáig szokott elsétálni az üzletajtóig, be szokott köszönni és kitalálta az életemet. — Mert elmondta neki. — Nem, dehogy, hová gondol? Semmi hajlamom nem volt nekem soha az ismerkedéshez. Külsőleg minden klappolt körülöttem, éppen csak úgy éreztem, széthullanak a kapcsolatok, ha hozzám közelednek. — Ahá, értem. Mintha színházban lenne. A darab szereplőivel szinte egyszerre áll talpra, a szíve lázad, a keze összeszorul, de amikor másnap a pult mögé áll, minden homályosabb lesz, mint előzőleg volt... — Nem, nem! — tiltakozott a fiatal nő. — Ne beszéljen ilyeneket. Én szerettem a nagymamát. Tartást adott nékem, boldogságot... — Persze — bólogatok — meghallotta, amikor megdobbant a szíve, és bemutatott magának egy igazi lovagot. Pedig ne felejtse el, enyhén szólva, nagyothallott a „nagymama”. — Igenis bemutatta a férjemet! Ö látta meg, hogy egy hozzám illő fiatalember simogatja meg minden délután a cicámat, és egyszer behívta az üzletbe, és azt mondta a lovagnak: „Megengedem fiatalember, hogy egy szál rózsát vegyen ennek a kislánynak.” Így kezdődött... * * * Sokszor gondoltam rá, mi volt az anyám titka. Kétségtelen: erős volt. Hoz­zánk, gyerekeihez is tartozott (felnőtt korunkban is rendre írta hozzánk le­veleit, akkor is, ha választ se kapott), az unokáihoz tartozott, a házban la­kókhoz tartozott, az utcában lakókhoz tartozott. Számára mindenfajta kap­

Next

/
Thumbnails
Contents