Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984
1984 / 1. szám - Hans Heinrich Schmid: A bibliai teremtéstörténet — ma
30 H. H. SCHMID: A BIBLIAI TEREMTÉSTÖRTÉNET elbeszélésben teljesen megfelelnek egymásnak azok az elemek, amelyeket a két elbeszélés természettudományos mozzanatainak nevezhetnénk: a világnak az a felépítése, hogy felül és alul víz van; hogy van egy boltozat, amely a világ terét alkotja; továbbá megegyezik a teremtés eseményeinek sorrendje és még sok más egyéb. Mindezeket Babilonból vette át a később keletkezett bibliai elbeszélés. Azaz: a „természettudományos” adatok tekintetében a Biblia nem eredeti, hanem csatlakozik a korabeli tudományhoz, ahogy azt főleg Babilonban művelték. Aki nélkülözhetetlen hittartalomnak tekinti a bibliai világképet, a világ keletkezésének részleteire vonatkozó bibliai nézeteket, az végül is nem a Bibliának hisz, hanem a Krisztus előtti második évezred babiloni tudományának. Ez pedig sok tekintetben nyilvánvalóan elavult. Ez azt jelenti, hogy a világ keletkezésének kérdésében maga a Biblia elsősorban a természettudományhoz utal bennünket. Ez sokkal megbízhatóbb és helyesebb felvilágosítással szolgálhat a világ keletkezésére vonatkozólag, mint a Biblia. Aki ma komolyan veszi és elfogadja a természettudomány eredményeit, az nem hitetlen, hanem éppen azt teszi, amit a maga korában és a maga módján már a Biblia is tett. A Biblia ott lépett közbe kritikájával, ahol a babilóniaiak elkezdték „tudományos” eredményeiket értelmezni, s a világ felismert elemeit istenekké tették. Ennek ma is így kellene lennie. Amíg a tudomány csak megfogalmazza eredményeit, addig a keresztény embernek is figyelnie kell rá. De mihelyt a tudomány elkezd ezekből az emberi életre és a világ értelmezésére vonatkozó következtetéseket levonni, a Biblián iskolázott keresztény közbe akar szólni és közbe is kell szólnia. Az is világos, hogy mi az ő feladata ebben a párbeszédben: arra kell figyelnie, hogy a világ Világ, Isten pedig Isten maradjon. És a keresztény ember tudja, hogy ennek legbiztosabb alapja, ami egyáltalán lehetővé teszi ezt, a bibliai hit: aki hiszi és tudja, hogy emögött a világ mögött egy Isten áll, aki hordozza ezt a világot és benne minket, az tudja, hogy hol találhatja meg a világ és az ember a maga hordozó alapját. Aki ezt hiszi és tudja, annak nem kell egy isten (vagy bálvány) szerepével felruháznia ennek a világnak a dolgait, s nem kell hozzájuk igazodnia. Ez a teremtésről való bibliai tanúságtétel nagy ígérete. Végül is a Biblia nem ezt mondja: hagynotok kell, hogy a világ világ legyen, hanem ezt mondja: hagyhatjátok, hogy a világ világ legyen, megtehetitek, hogy értelmesen, tárgyszerűen, emberien működtök a világban, nem szükséges más isteneket keresnetek — hiszen már régóta jelen van egy, az, aki Teremtőként ott áll a világ mögött. A bibliai teremtéshit tehát egyáltalán nem üres, a valóságtól idegen spekuláció, mint amilyennek némelyek megpróbálják feltüntetni. Endreffy Zoltán fordítása
