Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984
1984 / 2. szám - Ulla Hauhia: Képes Géza portréjához
40 ULLA HAUHIA: KÉPES GÉZA PORTRÉJÁHOZ országi tapasztalatai csak továbbformáltak — annyira magáévá tette, hogy a legutóbbi években egyik szószólója, mozgatója lett az új magyar népfőiskola ügyének. Az a hatalmas munka pedig, amelyet a finn irodalom magyarországi ismertetése érdekében végzett, egy ember egész életművének elegendő lenne. Fáradhatatlan volt ebben a kulturális misszióban: előadott tudományos konferenciákon, egyetemi katedrán, sok-sok vidéki olvasó—író találkozón vagy magyar—finn baráti összejövetelen. A rádió adta lehetőségeket is felhasználta erre a célra. Sokan emlékeznek még Képes Géza „Élő világirodalom” című rádióműsorára, amelyben elsőként — 1981 tavaszán — a finn írókról hallhattuk gazdag élményeire felépített remek előadássorozatát. A finn irodalmat bemutató gyűjteményes köteteiből itt csak a legfontosabbakat említhetjük meg. 1944-ben Kodolányi Jánossal együtt szerkesztette az Északi csillagok című kötetet, amely a Nemzeti Könyvtár nagy példányszámú sorozatában jelent meg. Igen fontos műve a finn költészet történetét egyéni hangon, szemléletesen ismertető Finn versek és dalok című antológia (Európa 1959). Ezt Mikael Agricola bemutatásával indítja, akit nemcsak reformátorként tisztel Suomi népe, hanem a finn irodalom atyjának is tekint, hiszen ő fordította le 1548-ban finn nyelvre az Újszövetséget. Az antológiát Aila Meriluoto költőnő ismertetésével zárja, aki 1946-ban rendkívül nagy sikert aratott hazájában egészen új hangvételű lírájával. Nagy öröme volt Képes Gézának is, amikor a szívéhez, költői énjéhez talán legközelebb álló finn költő, Eino Leino — a finn Ady Endre — születésének 100. évfordulóját a magyar könyvkiadás azzal tisztelte meg, hogy gyönyörű bibliofil igényű kiadásban magyarul adta ki verseit (Himnusz a tűzhöz. Európa 1978). A kötet Képes Géza válogatása és fordítása. E versfordítások — összesen háromezer sor — a Leino költészete világába való mély beleélés és hosszú érlelési folyamat eredménye. A kötet két verse, a Jó érzés sízni a sízőnek, és a Nocturne például, első változatában, már 1937-ben megjelent. Természetes, hogy a Kalevala Képes Gézát is megigézte. Évek során több runóját lefordította, a Thália Színház Kalevala-előadásához külön színpadi változatot is készített belőle. Tanulmányaiban pedig azt vizsgálta, milyen nyomokat hagyott a Kalevala a magyar irodalomban. Fiatalkora óta folytatott finnugor népköltészeti tanulmányainak, fordításainak nagy szintézise a Napfél és éjfél c. szép kiadású kötete (Magyar Helikon 1972), amelyben részleteket közöl a Kalevalából is. De még ma sem lankad. Szakadatlanul kovácsolja műhelyében „Ilmarinen ivadéka” — ahogyan őt Keresztury Dezső elnevezte — újabb és újabb műfordításait. A finnek nemzeti írója, Aleksis Kivi születésének 150. évfordulójáról idén ősszel emlékezünk meg. Máris elkészültek Képes Géza legújabb Kivi-fordításai. Ezeket a verseket és dráma-részleteket először a Hódmezővásárhelyen rendezett irodalmi esten hallhatta a nagyközönség. A műsort, amelyen finn és magyar előadóművészek együtt szerepeltek, a Magyar Rádió is felvette és azóta első részét közvetítette is. A finn irodalom tehát nagy élményeket adott Képes Gézának, amelyeket ő mindig készségesen továbbadott a magyar olvasóknak és hallgatóknak. Mint finn költők magyar tolmácsolóját a Diakonia olvasói is megismerhették őt (1980/1). Saját versei arról tanúskodnak, hogy emberi, baráti kapcsolatokkal is gazdagította életét Finnország. Azokban az években, amikor nem juthatott finn barátaihoz, erősítő tudat lehetett számára, hogy ott sok hű barát gondol rá.
