Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984
1984 / 2. szám - Hafenscher Károly: Áldások forrása lehet. A Lutheránus Világszövetség Nagygyűlésének hatása
IO HAFENSCHER KAROLY: A VILÁGGYÜLÉS HATÁSA LVSZ történetének ismeretében úgy látom, hogy azonos vagy nagyon hasonló trendek érvényesültek eddig évtizedek óta más és más hangsúllyal. Most kétségtelenül a jövő felé fordulás a döntő a címből, a mottóból adódóan: Krisztusban — reménység a világért. Az igehirdetés ügyének, a szeretetszolgálatnak, a társadalmakban és a világban végbemenő szolgálatnak, az információs szolgálatnak is sokkal inkább a reménység jegye alatt kell történnie, mint eddig. A közös hit örvendetes felfedezése és megtapasztalása az első idők élménye volt, az egymásért érzett és gyakorolt felelős szeretet szintén realizálódott évtizedeken keresztül, most a reménység közös megélése, egymás figyelmeztetése és bátorítása a Krisztusban kapott reménységre valóságos jótétemény lehet a következő szakaszban. Ma merészség a világban reménységről beszélni és még nagyobb merészség valóban reménykedni. Erre a reménységre buzdít a budapesti világgyűlés. Szinte páratlanul feszült világhelyzetben ült össze a VII. Naggyűlés. E sorok írásakor minden negatív erőhatás ellenére a bizakodásom, hogy az evangélikusok jó reménysége, amiről most számot adnak, nem szégyenül meg. Az ifjúsági delegátusok jelentős arányszáma arra bátorít, hogy a következő nemzedékben is folytatódik az evangélikus egyház jelentős szolgálata szerte a világon, hazánkban is, és ehhez jó segítséget nyújt az evangélikusokat összefogó nagy világszervezet.A nagyságrendben legnagyobb felekezeti világszövetség hazánkban tartott világgyűlése remélem azért mérföldkő, mert hatására mindenfajta reménytelenségen átlépünk és valódi reménységre bátorodunk. 1984. július 15.
