Diakonia - Evangélikus Szemle, 1983
1983 / 2. szám - Kulturális figyelő
94 KULTURÁLIS FIGYELŐ ségben, melyekben Isten úgy szól magáról, mint anyáról vagy nőről (Jer 31,20; Ézs 42,14; 49,15; 5Móz32,18; lMóz 1,27), s egyízben maga Jézus is házát kisöprő és elveszett pénzét kereső asz- szonyhoz hasonlítja Istent, aki örül a bűnösök megtérésén (Lk 15,8—10). Alapos kutatással bizonyára lehetne még más helyeket is találni, de valószínűleg nem nagyon sokat. Ezeknek az igehelyeknek a számát a forrást nemcsak az ószövetségi Izráel társadalmi felépítése korlátozza, hanem az is, hogy az Isten és népe viszonyáról alkotott férj és feleség képben Istenről nem lehet nőre utaló kifejezésekkel beszélni. Ezért az a kevés bibliai hely nagyon értékes, és nyomatékossá teszi az említett McCur- ley tanácsát, hogy „sohase keverjék össze az analógiát a valósággal. Végül is Isten nem oroszlán vagy anyamedve vagy leopárd. Isten nem reggeli harmat vagy termő fa. Isten nem férfi vagy nő. Isten Isten.” Mindennek következménye van az emberképre is. Ugyanis nemcsak a nőknek kell felszabadulniuk, nemcsak nekik kell megtalálniuk és gyümölcsöztet- niük — öntudatosan — Istentől kapott adottságaikat és sajátosságaikat. Az együttérző, emberekhez lehajló és őket egyesítő Isten képe, aki nemcsak uralkodik, egyúttal a patriarchális társadalom és gondolkodás kritikája is. A patriarchátus az istenképet is deformálta, de a férfiaknak is meg kell szabadulniuk azoktól a torzulásoktól, melyeket a férfiközpontú társadalomban el kellett és el kell még ma is szenvedniük (Elisabeth und Jürgen Moltmann: Menschwerden in einer neuen Gesellschaft von Frauen und Männern. Die Zeichen der Zeit 1982,9). A sokszor végletes megnyilatkozásokat olvasva, a kérdést — teológiai, egyházi, de társadalmi síkon is — ma így lehetne megfogalmazni: akarnak-e a nők úgy felszabadulni és egyenjogúvá válni, hogy nem viszonozzák az elszenvedett sérelmeket, hanem „csak” társak akarnak lenni? S tudnak-e, akar- nak-e a férfiak partnerek, a nők számára társak lenni, jobban mint eddig? A női egyenjogúság körüli teológiai vitákban istenképünk úgy gazdagodott, hogy nem fékez, hanem inkább serkent: nők és férfiak együtt keressék és járják az emberség útját. Reuss András
