Diakonia - Evangélikus Szemle, 1983
1983 / 2. szám - Hafenscher Károly: Tízéves a Közös Római Katolikus – Evangélikus Bizottság
56 HAFENSCHER KÁROLY: TÍZÉVES A KÖZÖS ROMAI . . . lelkészből is. Ekkor kerültem én is meghívás alapján a Közös Bizottságba, az európai evangélikus kisebbségi egyházak helyére. Az evangélikus fél struktúrája a következő: mindig van egy német, egy skandináv, egy északamerikai, egy európai kisebbségi, egy latin-amerikai és egy harmadik világbeli képviselő. A római katolikus fél részéről hasonló az összetétel pl. a római katolikus európai kisebbségi egyházakat a koppenhágai püspök képviseli. 1977-től, amikor egy második ciklusra hosszabbították meg mandátumunkat, mindkét részről egy-egy afrikai teológiai tanár került be a Közös Bizottságba. A Közös Bizottság jelenlegi összetétele a következő: Római katolikus részről: H. L. Martensen püspök (Koppenhága), Prof. dr. J. Hoffmann (Franciaország), dr. I. T. Hotchkin, (USA, a püspöki kar titkára), dr. Chr. Mhagama (Tanzánia), Prof. dr. St. Napiorkowski (Lengyelország), dr. Pfnür (NSZK, akadémiai tanár), dr. P. W. Soheele (NSZK) püspök; evangélikus részről: Prof. dr. G. A. Lindbeck (yaiei egyetemi tanár), dr. D. H. Dietzfelbinger (NSZK, ny. püspök), Hafenscher Károly (Magyarország), dr. P. Nasution (Indonézia), I. K. Nsibu (Tanzánia), dr. L. Thunberg (Dánia, docens), Prof. dr. Bertoldo Weber (Brazília). A Közös Bizottság tagjaihoz járulnak mindkét központ küldöttei, az LVSZ részéről rendszerint a főtitkár vagy helyettese és a felekezetközi ügyekkel foglalkozó titkár, az Egységtitkárság részéről a protestáns vagy evangélikus osztály vezetője és mindkét fél küldhet teológiai szakértőket tanácskozási, de nem szavazati joggal. A Közös Bizottság tagjai között volt néhány személyi változás, de a két társelnök, Martensen püspök és Lindbeck professzor maradt. Valóban nemzetközi ez a Közös Bizottság. Munkamódszerünk Tíz év alatt kilencszer találkoztunk. Munkánkat három területen (csatornán keresztül) folytattuk: 1. tanulmányi munka, 2. kölcsönös információcsere, 3. lelki gazdagodás a közös istentiszteleti (igei és úrvacsorái, valamint bűnbánati) alkalmakon. Minden évben más a házigazda váltakozva. így voltunk Genfben 1973-ban, Rómában 1974-ben, Strasbourgban 1976-ban, Paderborn- ban (NSZK) 1977-ben, Sigtunaban (Svédország) 1978-ban, Augsburgban 1980-ban, Lantanaban (USA) 1981-ben, Velencében 1982-ben és Stuttgartban (Kloster Kirchberg) 1983-ban. Az ülések egy hétig tartanak és igyekszünk a helyi egyházi összefüggésekben is tájékozódni, de az idő legnagyobb részét a tanulmányi anyaggal való foglalkozás jelenti. Albizottságok által kidolgozott anyagok kerülnek elénk, ezeket mondatról mondatra megvitatjuk, ha szükséges, újrafogalmazzuk, majd ha már kielégítő a szöveg, szavazással elfogadjuk és a két egyház központjába továbbítjuk. E tanulmányi munka egy része nyomtatásban is megjelent mindkét központ jóváhagyásával. Ilyen publikációk voltak: az úrvacsoráról, a lelkészi szolgálatról, az egységmodel- lekről s a két már említett közös nyilatkozat. Minden ülésről sajtóközlemény jelenik meg Rómában és Genfben egyidőben, az Osservatore Roma- noban, illetve a Information Bulletinben teszik közzé e sajtókommünikéket. A tanácskozás két nyelven (angolul és németül) folyik, ugyanígy a kiadványok is párhuzamosan e két nyelven látnak napvilágot. — A regionális vagy országokra vonatkozó kölcsönös információcsere hasznos és nélkülözhetetlen az elméleti munkához, ugyanígy a spirituális gazdagodás elengedhetetlen eleme a dialógusnak, hiszen nemcsak értelmünkről és tanításbeli tisztázásról van szó, hanem egész lényünkkel veszünk részt a párbeszédben.
