Diakonia - Evangélikus Szemle, 1983
1983 / 2. szám - Vajda Aurél: Luther és korának kialakuló magyar irodalma
44 VAJDA AURÉL: LUTHER ÉS A KORABELI MAGYAR IRODALOM tők Benczédi Székely „istenes énekei” is (1538). Az istentiszteletek, általában a gyülekezeti élet igényeit kielégítő nyomtatott énekeskönyvek a XVI. század második felében jelentek csak meg. Az énekköltészet fellendülése az 1540-es években következett be. Tartalmilag, formailag gazdagodtak az énekek. A líraibb, retorikusabb énekversektől, amelyekben az epikus elem háttérbe húzódott, az egyetlen epikus témát megéneklő bibliai históriákig az énekverseknek széles skálája alakult ki. A cél mindegyik énektípusban a Biblia mondanivalójának — többször szövegének is — a közvetítése volt. Bibliai témákat öntöttek énekformába, ezenfelül követték a Biblia stílusát; éltek nyelvi kifejező eszközeivel is. Az eredeti alkotásokban is megmutatkozott a Biblia stílusának, nyelvének ódon szépsége, képgazdasága, kifejező ereje. Meggyőződésének erejével, világos tagoltságával, tömörségével, jó verstechnikájával figyelmet érdemel Dévai éneke Az igaz hit által való idvözü- lésnek módjáról. — Jelentősebb Batizi András énekköltészete (1530—46). Templomi énekei közt van könyörgés, dicséret, hálaadás zsoltárparafrázis, házasságról és halálról szóló vers. Gyülekezeti énekei többnyire lírai jellegűek. A versszövegek a dallamhoz simulnak. Formaérzéke fejlett. Szkhárosi Horvát András lírai alkat. Kitűnő ritmusérzékkel, új meg új versformában adott hangot érzelmeinek, indulatainak. Ahány vers, úgyszólván annyi strófaképlet. Líraiságával kiemelkedik a Vigasztaló ének. Mind a tizenkét versszaka vigasztalás a szabadító Istennek Krisztusban megjelent kegyelméről. „Semmit ne bánkódjál Krisztus szent serege... Királyi nemzet vagy, noha te kicsiny vagy ..sorok az ének legmegindítóbb része. Az érzelem árnyaltsága, a szerkezet világossága szembeötlő. Fenyegető vád, izzó harag, gyilkos gúny szólalt meg verseiben, amikor az elöljárók, a feljebbvalók bűneit ostorozta (Az fejedelemségről, Az fösvénységről, Az átokról, 1545—47). Luther-vonatkozása miatt is szólunk a szatírát is fegyverül használó két énekéről. Isten irgalmassága gondoskodott üdvösségünkről, de a gonoszság a hit által való megigazulás hirdetését „csak szidalmazza, mondja, hogy Lutherség” (Az Isten irgalmasságáról, 1546). Luther „megjelenté Vétkét Rómának: a Bibliát nem ismerik, az ördög hatalma növekszik, a szerzetesek azonban az ige hirdetése helyett „Luther Mártont csak szidalmazzák” (Panasza Krisztusnak, 1549). Szkhárosira hatott a középkor énekhagyománya, legmélyebb stílusélménye azonban a Biblia. Nem másolta a Biblia stílusát, nyelvét, hanem alkotó módon élt vele: színezte, árnyalta. „Az Ür eső helyett port és hamut ád a te földedre” — hangzott Mózes fenyegetése (5 Móz 28, 24). „Por-harmatot, hamu-esőt iszik az asszú föld, Megrepedez, úgy panaszol reád az szomjú föld”-zuhog az átok a Szkhárosi-énekben. Egyéni képzeletmozgásról, képalkotásmódról tanúskodik e szuggesztív erejű képsor. Sztárai Mihály önmaga és gyülekezete vigasztalására, a hitben való megszilárdulásra írt lírai énekei közül versformájukkal, ritmusukkal, szerkezetükkel kiemelkedtek karácsonyi énekei és Az Úristennek... kezdetű könyörgése. A Miatyánk ... kezdetű hét versszakos karácsonyi éneke hét szótagos sorokból hetet fog össze egy-egy versszakba halmazrímmel. Verstechnikai bravúr. Könnyedén, élénk ritmussal peregnek a sorok. Tudatosan figyelt szótagszámra, sormetszetre. Rímei tisztán csendülnek. Értékes zsoltárpara- frázisíaiban meg-megszólalt személyes líraiság is. Bibliai és egyháztörténeti témájú históriás énekei között (1544—60) formai értékeinél fogva jelentős Holofernes és Judit asszony históriája. Szent Athanásius püspök históriája, valamint a História Cranmerus Tamás érsekről c. műve történeti keretbe fog
