Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982
1982 / 1. szám - Nagy Elemér: A 250 éves nemeskéri templom köszöntése
28 NAGY ELEMÉR: A 250 ÉVES NEMESKÉRI TEMPLOM otthon tudhatom magam. A hazai földhöz kötődésem így ha megkésve ugyan, de valóságos fogódzót kapott, és ezáltal a magyar történelemnek és kultúr- históriának egyre mélyebb rejtekei nyíltak meg előttem. Elvont, régen tanult fogalmak — reformáció és ellenreformáció, jobbágyelbocsátás, elmaradt polgárosodás, a kisnemesség értelmiséggé emelkedése — Nemeskér közelében, a táji és tárgyi környezet közvetlen átélésével, szinte letapintásával kézzelfogható történelemmé, mégpedig az én személyes történelmemmé is váltak. A nemeskéri templommal való foglalatosságom révén fedeztem fel egy régi-régi ősapámnak, Nagy Jánosnak —• aki 10 éves gyerek volt. amikor a templomot építették — későbarokk sírkövét a szomszédos alsószopori temetőben. Az ő nagyapja még az 1600-as évek végén, éppen az artikuláris törvény idején volt a gyülekezet tagja. Unokája pedig, Nagy Imre, a nemeskéri gyülekezet felügyelője volt az 1863—69 közötti években. Megértettem tehát, hogy a templom minden részlete, környezetének minden zuga, az utak, a táj mozdulásai miért olyan jelentőségteljesek számomra. De nemcsak családi személyes emlékek kötnek a helyhez, hanem a magyar kultúrtörténet nekem fontos régi alakjai is. Nemeskér a magyar reformáció göröngyös országútján fekszik. A XVI. században az út itt a falu közepén vezetett el Wittenberg, Bécs és Sopron felől Sárvárra, Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány, majd később nádor udvarába, mely a bontakozó magyar hitújítás és humanizmus központja lett. Az út mentén állt a középkori eredetű régebbi (1732-től ismét katolikus) templom, s erre az útra települt ez újabb lutheránus egyház is. Itt járhatott el sokszor gógánfai birtokára, majd később Bécsbe Sylvester János, a korszak nagy magyar humanistája, a teljes Újszövetség első magyar nyelvre fordítója, 1541-ben Sárváron kinyomtatója. Különös, hányatott élete is talán fit a közelben — birtokáról elűzötten — a szomszédos Egyházas- falu határában érhetett véget. Vándorlása nagy ívű; a Partium-beli Szinyér- váralján született, Krakkó és Wittenberg nevelte, s Nemeskér reformációjában minden bizonnyal része lehetett — Payr Sándor professzor tanulmánya szerint. Melanchthon Fülöp leveleit erre vitték Wittenbergből Sárvárra. Az ő egyeztető szellemiségét, a török megszállta és sanyargatta ország iránt érzett aggódó szeretetének az üzeneteit is ez az országút közvetítette. A sokat emlegetett ökumené gyökerei még a reformáció indulásánál megtalálhatók, éppen az Erasmus felé is figyelő Melanchton magatartásában. A hazai evangélikus és református egyház viszonyának alakulását két érdekes esemény jelzi a nemeskéri országút közelében. A szétválás kezdete, az 1591-i csepregi kollokviumon, majd a megegyezés keresése a XIX. szd. első felében, Nagyge- resden. Annyi bizonyos, hogy a XVI—XVII. század evangéliumi hitű emberei, közösségei ezen a tájon, a hatalmi és társadalmi változások következté- pen az Erasmus felé is figyelő Melanchton magatartásában. A hazai evangé- tartalom, a reformáció hitének évszázados megőrzése mellett. A többi nemzetiséget is békéltető, türelmesebb nyugat-dunántúli szemlélettel Nemeskéren ezután is könnyebb beszélni az ökumenikus közeledés lehetőségeiről. Nemeskérnek, külföldet járt prédikátorai révén, távolabbi népek kultúrájával is lehetett kapcsolata. Erre egyetlen példaként Perlaky Dávid nevét említsük. Ö 1780-ban egyenesen a németországi Göttingen egyeteméről került Nemeskérre lelkésznek 26 éves korában. Még Göttingenben igen összebarátkozott egy finn tudóssal. Henrik Gabriel Porthan-nal. 1779 augusztusában egy, a magyar nyelv szerkezetét és rendszerét összefoglaló latin nyelvű
