Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982
1982 / 2. szám - Imádkozzunk együtt Lutherral! (továbbá a 68. és 71. oldalakon)
MAGYAR IMRE: AZ ÖREGSÉGRŐL gyek zöldjét, patak csobogását, madarak röptét és lombok suhogását, figyeljük meg a hajnalt vagy az alkonyatot. Sakkozzunk vagy kártyázzunk a hozzánk hasonló öregekkel. Vidámítsuk egymást, olvassunk vagy írjunk, járjunk múzeumba, hiszen annyi csodálatos szépet nem volt időnk kiélvezni, nézzünk képeket és szobrokat, menjünk egy jó filmhez, Shakespeare-darab- hoz, hallgassunk zenét, sétáljunk nagyokat, és ha egész életünkben tanultunk, tanuljunk most új nyelvet. Időnk van. Gondolkodjunk nyugodtan és elfogulatlanul a világról, és fogadjuk el embertársainkat olyanoknak, amilyenek. Imádkozzunk együtt Lutherral! SZABAD CSERÉLNEM Uram Jézus Krisztus! Te vagy az én igazságom, én pedig a Te bűnöd: Te magadra vetted, ami az enyém volt, és nekem adtad, ami a Tied. Azt vetted Magadra, ami Te nem voltál, és azt adtad nekem, ami én nem voltam. 2 Kor 5,21: „. . . azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne”. TÚLSÁGOSAN LUSTA VAGYOK AZ IMÁDKOZÁSHOZ Jó Istenem! Azt akarod, hogy mi is olyan szorgalmasan imádkozzunk, legalább szívünk őszinte sóhajával, amilyen szorgalmas Te vagy a biztatásban, bátorításban; szinte csalogatsz, hogy rávegyél bennünket az imádságra. Ezért minden ígéreted, és ezért mutatod meg, mennyire szükséges az imádság. Oh, mi meg milyen lusták és hálátlanok vagyunk! Kedves Istenünk! Bocsásd meg ezt nekünk és erősítsd meg hitünket! „ . . aki kér, mind kap, aki keres., talál és aki zörget, annak megnyittatik.” Hafenscher Károly fordítása
