Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Frenkl Róbert: A mai ember terheléstűrése
56 FRENKL RÓBERT: A MAI EMBER TERHELÉSTÜRÉSE ta a polgári élet terheit — panaszmentessé váltak. A nagyobb, reálisabb teher feltehetőleg mozgósította szervezetük olyan biológiai és pszichikai tartalékait, melyek egyébként rejtve maradtak volna. Visszatérve alapkérdésünkhöz: a mai ember terhelése nehezen hasonlítható össze korábbi korok emberének a terheivel. Bizonyos nézőpontból kevesebb a terhe, hiszen könnyebben, kényelmesebben él; más oldalról ingergazdag környezete, az információk áradata túlterheli. Mégis állandó a szorongása, hogy nem tud meg valamit, kimarad valamiből. Végül is nem az a kérdés, hogy túlterhelt vagy alulterhelt-e a ma embere, hanem az, hogy életmódja, ha tetszik teherviselése — a sok túltengő inger, például a világ más részeiben történt eseményekről tájékozódás — nem vált ki alkalmazkodást, nem igényli tartalékai mozgósítását, és ezért omlik össze, ha bármilyen többletteher jelentkezik. Terheléstűrése csekély. Kitér a valódi személyes terhek elől, nincs felkészítve ezekre. Aki nehéznek érez öt kilós csomagot, soha sem tesz kísérletet arra, hogy ötven kilót felemeljen. Neves orvosprofesszorok vallották, tanították: „Ha az orvos fél, az orvos meghal” —, utalva a világháborúk tífuszos barakkjaiban gyógyítókra. A modern pedagógia és pszichológia eredményeinek ismeretében is nehéz sok szülőt meggyőzni arról, hogy testi fenyítés, verés nélkül nevelje gyermekét. A verés leegyszerűsíti a problémát. Akárcsak a felnőttek számára a háború. Alkalmazkodni kdll. Napjaink leckéje: verés nélkül kell gyermekeinknél, háború nélkül a felnövekvő nemzedéknél elérnünk, hogy tehervállaló, a számukra rendelt feladatokat megkereső, elfogadó emberek legyenek. Meg kell értetni velük, hogy ez személyes érdekük: csak életvezetésük egyenlítheti ki az urbanizációs életformából nem szükségszerűen, de adódó testi-lelki inaktivitást, mely kritikus mértékben lecsökkenti a terheléstűrést. Edzés, felkészülés nélkül nincs teljesítmény. Követelmények nélkül vagy szerény követelmények között felnövő ifjúság teljesítménye is szerény. A kör itt bezárul. Sohasem volt ennyire értelmes és szükséges — biológiai oldalról és pszichikai oldalról egyaránt — a felelős, tehervállaló, másokra figyelő, tehát magas etikai színvonalú életvezetés, és sosem volt ennyire lehetséges kitérni a terhek elől, nem venni figyelembe még szerény etikai normákat sem. Hiába bizonyítja be a tudomány, többek között az orvostudomány, hogy a ma emberének elemi érdeke, hogy éljen, de ne éljen vissza összkomfortos lakása stb. kényelmével, hanem végezzen rendszeres fizikai aktivitást, legyen nyitott a környezete számára, használja fel okosan növekvő szabad idejét, ne csak az anyagi jólét növelésében lássa boldogulása útját. Hiába állnak rendelkezésünkre a fejlettebb civilizációjú országok tapasztalatai, melyek igazolják a csupán anyagi jólétben, gondtalanságban való bizakodás, terhelések előli kitérés zsákutca voltát, a közgondolkodásban mégis erőteljesek ezek a vonások. Nem népszerű dolog bármilyen eszmeiség talaján állva magasfokú etikai magatartást igényelni, a szeretet, az áldozat- vállalás, a megértés, a tolerancia szükségességét hangoztatni, kiemelve, hogy ez a magatartás elsősorban annak az embernek az életét teszi teljessé, aki gyakorolja. A keresztyénség mindig fogékony volt a kor kérdéseire. Örök mondanivalóját mindig megkísérelte az adott világ számára megfogalmazni. Az elmúlt száz évben sokan vélték úgy, hogy a keresztyénség felett is eljárt az idő. A tudományos-technikai forradalom vívmányai közel hozzák az időt — gondolták —, amikor az ember racionális választ tud adni a lét minden kérdésére. Eltekintve attól, hogy ez a perspektíva is távolabbi lett, mint
