Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Zolnay László: Zmeskál Miklós, Beethoven magyar barátja
52 ZOLNAY LÁSZLÓ: ZMESKÁL MIKLÓS . .. az Augarten karnagya (hegedű), Nikolaus Kraft és Zmeskál Miklós (cselló) — valamennyien egyben komponisták is —, s körüknek tagja a cseh szökött jobbágyból lett világhírű kürtös, Giovanni Punto (eredeti nevén Johann Wenzel Stich). Velük muzsikál Brunsvik Ferenc is, magyar kancelláriai titkár és jeles csellista. A Brunsvik-család és Beethoven egyre szorosabb kapcsolatának szép emléke, Beethoven martonvásári időzésének gyümölcse a feledhetetlen Appas- sionata. Ezt a remekművét 1807-ben Beethoven Brunsvik Ferencnek dedikálta. Az évek múltával Beethoven kedélye, egészsége megromlik. Zmeskálhoz írt levelei tükrözik: a beteg muzsikushoz a legjobb orvosokat hívják. Zmeskál még egy bizonyos Pater Weisst is mozgósít, aki csodadoktor hírében áll. Amikor a beteg Beethoven egyre inkább elkomorul, Zmeskál magyarországi birtokáról saját boraival istápolja. Levelezésük hangján átütnek Beethoven vaskos humorának jelei. Az etikettszerű udvari embert gúnyolja Zmes- kálban. Néha előneveiből csinál szójátékokat; nevét is kifigurázza („Zmes- kall-Zmeskallität”). Utal Zmeskál bárói s grófi rokonaira is („Nicht Musikgraf, sondern Fressgraf”, „Liebster Baron Dreckfahrer” stb.) Mindez nem sérti Zmeskált; végig kitart Beethoven mellett. Amikor 1824. május 7-én bemutatják a IX. szimfóniát, Zmeskál lázas betegen fekszik. Mégis hordszéken viteti el magát erre az emlékezetes hangversenyre. 1827 telén mind Beethoven, mind Zmeskál az ágyat nyomja. Betegágyukról leveleznek egymással, kölcsönösen bíznak felépülésükben. Beethoven utolsó levelében még Zmeskált vigasztalja. Egy hétre rá Beethoven meghal. Az idősebb Zmeskál felépül. Beethoven halálával Zmeskál számára is örökre vége a bécsi szép napoknak. A „Szent Szövetség” fővárosa is — számára — megkezdi halk és hosz- szas agóniáját. A Brunsvik-kör felbomlik. Ferenc eltűnik. Teréz a budai Vérmező mellett proletár árvák nevelésének szenteli életét. A szép Brunsvik Jozefa, Deym grófné sem bukkan fel többé Zmeskál látókörében. Zmeskál már csak emlékei rendezgetésének él. Összeállítja a maga tizennégy vonósnégyesének kottáit. Időrendbe szedi Beethovennek hozzáírt másfélszáz levelét. S mindezeket a bécsi Zenebarátok Társaságára hagyja. A Beethoven-óletrajzírók — Thayer, Sonnleithner, Romain Rolland, Adolf Sandberger — Mozart—Haydn—Beethoven olimposzi triásza mögött, a „kisebb istenek” sorában jelölik ki a zeneszerző Zmeskál tisztes helyét. Sand- berger Zmeskál művei közül a tizennyolc éves korában komponált B-dúr vonósnégyest a koraromantika előfutárának érzi. Zmeskál fő művének a D-dúr és a g-moll kvartettet tartja. Zmeskál Miklós hetvennégy éves korában, 1833. június 23-án halt meg Bécsben. Örököseként a Bécsi Zenebarátok Társasága kiadta három vonósnégyesét. (Ezek sem Ausztriában, sem Magyarországon már nem lelhetők fel). Zmeskál Miklós zeneszerzői utóéletéről — mint elöljáróban írtam — voltaképpen A. Sandberger rántotta fel a feledés fátylát. Magyar kutatóink közül — Beethoven, illetve Beethoven és Brunsvik Teréz életének kutatása közben — Czeke Marianne és Szabolcsi Bence emlékezett meg alakjáról. Az 1960-as években K. M. Pisarowitz német karmester (Mindelheim, NSZK) mutatott be Zmeskál-műveket — Németországban. Magam Ilse Krausnak a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde könyvtára levéltárnokának jóvoltából az 1960-as években értesültem arról, hogy náluk változatlanul megvannak Zmeskál vonósnégyeseinek kottái. Ilse Kraus az