Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Nagy Gyula: Kardból ekét. Nemzetközi egyházi szervezetek szolgálata a békéért
46 NAGY GYULA: KARDBÓL EKÉT Az Egyházak Világtanácsa az egyházak közötti hídépítés és a keresztyén egység erősítése mellett a népek békéje és az emberiség összetartozása szolgálatát tartja egyik legfontosabb feladatának. A Világtanács nem sokkal az Egyesült Nemzetek Szervezete után, 1948-ban alakult meg. Ma már öt világrész háromszáz egyházának a hivatalos szervezete. Genfben, Kálvin és az ENSZ városában, mintegy háromszáz munkatársa dolgozik a világ minden részéből. A magyar protestáns egyházak megalakulása óta aktív tagjai ennek az „egyházi ENSZ-nek”, és szavuknak jelentős súlya van nemzetközi tanácskozásain. Ma három fő területen fáradozik ez az egyházi világszervezet embervilágunk békés jövőjéért. (1) „Az egyházak részvétele a fejlődésben” elnevezésű programja a fejlődésben elmaradt, szegény országokért és igazságosabb gazdasági-társadalmi világrend kialakításáért dolgozik, neveléssel és anyagi források megnyitásával is, keresztyén, vallásos és nemhivő emberek közötti különbségtétel nélkül. (2) Az „antirasszizmus-program” a faji elnyomás és diszkrimináció minden formája ellen veszi fel a harcot: a feketék jogaiért Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban, az indiánokért és félvérekért Latin-Amerikában, a kihalásra ítélt őslakókért Ausztráliában, és más, elnyomott faji csoportokért a világ legkülönbözőbb részeiben. Ez a program 1980- ban többszázezer dolláros, jelentős anyagi segítséget is adott a dél-afrikai és namíbiai felszabadító mozgalmaknak —, ami természetesen sok vihart kavart fel egyes nyugati egyházi körökben. (3) Az „antimilitarizmus-program” az egyházakat és rajtuk keresztül az országok közvéleményét igyekszik mozgósítani a háborús szellem és a fegyverkezési verseny tragikus következményei ellen. Az Egyházak Világtanácsa száznegyven tagú Központi Bizottsága az elmúlt nyáron hivatalos nyilatkozatban sürgette az atomhatalmakat a nukleáris fegyverek előállításának, elhelyezésének és kipróbálásának azonnali megszüntetésére; ugyanakkor felhívta a világ egyházait az atomháború közvetlen veszélyének feltárására a közvélemény előtt és egyházi akciókra a fegyverkezés eszkalációjának megállításáért. A Keresztyén Békekonferencia szintén ökumenikus, tehát különféle egyházakat és keresztyéneket átfogó mozgalom. Húsz évvel ezelőtt a szocialista országok, közelebbről Csehszlovákia egyházaiból indult el, és ma már nemcsak Európában, hanem Ázsiában, Afrikában, Észak- és Latin-Amerikában is vannak regionális szervezetei. Központja Prágában van, és 1978 óta dr. Tóth Károly református püspök az elnöke. Legfontosabb célja a háború elleni küzdelem, a gazdasági és társadalmi fejlődés segítése, a népek és fajok közti együttműködés támogatása az egyházak és keresztyének részvételével. „Az az illúzió, hogy a nagyobb fegyverzet biztonságot ad, megkérdőjelezi a fegyverkezési verseny esztelenségét. A valóságban azonban éppen fordított a helyzet: minél több fegyvert állítunk elő, annál kevésbé vagyunk biztonságban a teljes megsemmisülés elől” — jelenti ki a Keresztyén Békekonferencia vezetőségi ülése, amely az elmúlt őszön Eisenachban (NDK), Luther városában tanácskozott. Tizenkét pontban konkrét javaslatokat is tett ez az ülés a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fejlődő országok javát szolgáló gazdasági-társadalmi igazságosság érdekében és a népek közötti bizalom építésére. „Az enyhülés a Harmadik Világ felszabadításának és fejlődésének el
