Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 2. szám - Kulturális figyelő
94 KULTURÁLIS FIGYELŐ Nem is olyan könnyű a Bibliának, ennek a könyvtári könyvnek az olvasásába belekezdeni. 1973 őszén először megjelent zsebkönyvükben az evangélikus Hans-Georg Lubkoll és a római katolikus Eugen Wiesnet arra nézve adtak tanácsot, hogyan olvassuk a Bibliát (Wie liest man die Bibel? Pfützner, München). Tudományos eredményekre támaszkodó, de olvasmányos és ezért leegyszerűsített, mégis mai életünkkel is konfrontáló bevezetés után tulajdonképpen bibliaolvasási ötleteket sorolnak föl. Találhatók ugyanis ebben a könyvben izgalmas történetek, elgondolkodtató részek, költemények, lebilincselő életrajzok, világot átfogó tervek, életbölcsességek, és így tovább. A nagy siker nyomán —' 900 000 példány kelt el a könyvből néhány hónap alatt — nemcsak az ötleteket, hanem a hozzájuk tartozó bibliai részeket is kinyomták. Szerencsésnek mondható az ötlet, mert úgy közelít a bibliai részekhez, hogy az egész megértésében is segít. Az olvasáshoz megértés kell. A humán tudományok kevés területén vittek végbe olyan nagy teljesítményeket, mint éppen a bibliakutatásban. Az az 1:300 000 léptékű Palesztina térkép, mely Ernst Höhne feldolgozásában jelent meg Bo Reicke és Leonhard Rost lexikonjához (Biblisch-historisches Handwörterbuch, I—IV. Göttingen), a kőkorszaktól kezdve a keresztes hadjáratok idejéig feltünteti — korukra és jellegükre történő utalással — a régészeti lelőhelyeket, valamint tipográfiai módon 8000 helynév eredetét is, tehát Palesztina ötezeréves történelmét. Szélesebb olvasóközönségnek készült, ezért kisebb igényű a wuppertali Brockhaus kiadónál megjelent bibliai kézikönyv (Handbuch zur Bibel, 1976) és a bibliai kort bemutató könyv (Die Welt der Bibel, 1980). A kutatás eredményeit kapja az itt olvasó, magasszínvonalú bibliai ismeretterjesztést egy mesterien kiállított, felnőtteknek szóló képeskönyvben, melyben szívesen továbblapoz és továbbolvas az is, aki csak egy kérdésnek akart utánanézni. Értékük, hogy a Bibliát a történelemmel és a valósággal kapcsolják össze. A Biblia olvasása azonban nemcsak megértés dolga, hanem olyan találkozást kínál, melynek nyomán életét más fényben látja a mai ember. Jóindulatú tanácsokban nincs hiány: rendszeres olvasás kijelölt igék alapján, mások írásainak az olvasása, saját gondolatok leírása ... Az ösztönző, gondolkodtató, részvételre és önállóságra indító elcsen- desedés vezérfonalát nyújtja Adolf Sommerauer (Diesseits und Jenseits. Training für mehr Leben. Gütersloh. 1978). Heti egységeket közöl. Azok részére, akiknek kevés idejük van, megjelöli a legfontosabb részeket, de ajánl imádságot, éneket, meghallgatásra konkrét zenei művet, tanulnivalót, gyakorlati feladatot és továbbgondolkodásra témát. Az anyag sok és sokrétű. Lehetőséget ad arra is, hogy valaki naponta elcsendesedjék és Bibliát olvasson. Magyaráz, de inkább hangosan gondolkodik. Érdekesek a továbbviendő témák: Jézus megkísértése kapcsán (változtasd a köveket kenyerekké) témául javasolja az emberiség élelmezési helyzetét. Az egyházi év utolsó vasárnapján az el- csendesedés részeként hozzuk rendbe egy ismerős vagy ismeretlen sírját. Hús- vétkor: határozzuk el, hogy egy hétig tudatosan és keresztyénként olvassuk az újságot, hallgatjuk a híreket, hiszen az egész világhoz van közünk. Amikor pedig Isten titkáról szól a kijelölt igeszakasz, akkor lexikonolvasás a feladat. Az ötletek és javaslatok, a szavak és a gondolattársítások különöseknek tűnhetnek. Ennek az „áhítatoskönyvnek” azonban kétségtelen értéke, hogy ösz- szekapcsolja a Biblia világát a mi korunkkal és a mi világunkkal, összekapcsolja a gondolkodást, elcsendesedést a cselekvéssel, s hogy utakat mutat, lehetőségeket kínál, de nem szab merev formákat, hanem szabadságot hagy az elcsendesedés, a meditáció tartalmára és formájára nézve. „Ez a könyv csak részben kész” — írja a szerző, és éppen ezzel enged teret annak, hogy Isten igéje megszólaljon, megszólítson és elindítson. Reuss András
