Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 2. szám - Halász Kristóf: Szelekció és gondviselés
HALÁSZ KRISTÓF: SZELEKCIÓ ÉS GONDVISELÉS 31 Amit nem érint a szelekció Vannak a szelekció tekintetében közömbös tulajdonságok; teljesen mindegy például, hogy a budai hegyekben oly gyakori sóskaborbolya (Berberis vulgaris) sárga virágai az egyiik füzérben öt szinmúak, a másik bokron pedig hat sugarúak. Mindkettőt egyformán látogatják a méhek, észre sem véve, hogy az érintésre érzékeny tövű porzók enyhe ütéssel a fejükre szórják virágporukat. Sem az öt, sem a hat szirom nem okoz különbséget a megtermé- kenyülésben, legfeljebb az öröklésben jelentkezik némi változatosság. A látszatra nem jelentős tulajdonságok kialakulása a származás- és örökléstan figyelmét érthető Okokból csak kevéssé foglalkoztatja, mert nem remélhető, hogy új tudományos felismerésekre vezethetnek. Még kevésbé ígéretes negatív előjelű kérdéseket feltenni a természetnek. Pl. miért nem képződik ilyen vagy amolyan szerv, amikor a szelekció nem akadályozza, és a szervezet is képes lénne létrehozni? Vegyük példaként a kókuszdiót; csont- keménységű héjám előre kijelölt, de egyelőre még fedett három nyílás fedezhető fel azon a pólusán, ahol a magban lévő növényi embrió rejlik. Mellékesen szólva, a három nyílásról kapta a gyümölcs a kókusz elnevezést a portugál matrózok révén, akik a híres Magellán hajórajával először kerülték meg a Földet. Ugyanis a Csendes-óceán szigetein gyakran került a kezükbe a gyermekfej nagyságú gyümölcs, melynek gödörkéi a makako, röviden koko fejéhez tették hasonlóvá. Ez a macska nagyságú félmajom (Lemuridae) csakugyan olyan ardkoponyájú, hogy szeme és orra emlékeztet a kókuszdió gödreire. A történeti kitérő után térjünk rá tulajdonképpeni kérdésünkre: miért nincs gödörke a kókuszdió másik pólusán? A válasz egyszerű; ti. csírázáskor a fiatal gyökér nem juthatna a szabadba, ha nem vele szemben lennének a kivezető nyílássá átváltozó gödörkék! Vajon akadályozza-e valamely szelekciós körülmény, hogy egyszerre mindkét póluson preformálódjék az a bizonyos arcocska a maga gödörkéi vei ? Ilyen akadályról nem tudunk. Még attól sem kell féltenünk a kókuszdiót, hogy kártevők hatolnak be a számfeletti nyílásokon, minthogy azok fedettek, csupán a fejlődő gyökér nyitja meg azokat. Különben is az egész termést rostos burok védi, legkívül pedig palaszürke szigetelő fedi. A berendezés nemcsak védi ütődéstől, parazitától, kiszáradástól az életet hordozó belső tartalmat, hanem fönntartja a tenger hullámain is. így jutott el a kókusz még az ember előtt az óceán korallszigeteire, néha évekig tartó úszással. Az élet fejlődéstörténete bőven hagyott volna időt rendhagyó változatok kialakulására, hogy a kisebb-nagyobb variációk és ugrásszerű mutációk le- játszhassák a véletlenek játékát. Ügy látszik mégsem vak a természet, hogy csak a célszerű változatot engedte megvalósulni szelekció nélkül is! A láthatatlan oldal Negatív előjellel föltett kérdések néha a természet láthatatlan oldalát is felénk fordítják. Tulajdonképpen a dialektika módszerét követjük, midőn az ellentétes oldalról is megvizsgáljuk a tényeket. Ezt tettük az imént is a kókuszdió példáján, most azonban közismertebb példa segítségével próbálunk előbbre jutni a természet biológiai törvényeinek megértésében. Véletlen-e, hogy az emlősállatok vagy akár az ember testén normális esetekben a maximálisan várható ivadéknák megfelelő számú emlőbimbó fej-
