Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980

1980 / 1. szám - Tóth Lajos: Tessedik Sámuel iskolája

TÓTH LAJOS: TESSEDIK SÁMUEL ISKOLÁJA 51 anyagi eszközöket. Az alapvető feltételt, 6 katasztrális hold szikes földet a szarvasi uraság, br. Harruckern, biztosítja. Tessedik Önéletírásában rögzíti, hogy 1780. május 8-án — vagyis pontosan 200 éve — kedvező választ nyert, nyomban megindította az iskolát, majd felépítette a ma is álló iskolaépüle­tet (1791). „Alapítottam kertet és könyvtárat, szereztem kellő eszközöket és gépeket a magam költségén, s négy esztendőn keresztül tanítottam ingyen a szarvasi mindkét nembeli nagyobb ifjúságot, hogy belőlük a hely és idő kö­rülményeihez képest értelmes embereket, jó keresztyéneket, munkás polgá­rokat, ügyes gazdákat és gazdasszonyokat képezzek.” Kitartó szervező munkája és áldozatkészsége következtében a szarvasi Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Iskola (négyévi megszakítással: 1795—1799.) 1806. október 31-ig volt Tessedik gazdaságpolitikai, pedagógiai, didaktikai reformtevékeny­ségének sikeres gyakorlati színtere. Pedagógiai elgondolásaiban céltudatosan szerepel az oktatás gyakorlatias­ságának és a munka iskolai alkalmazásának igénye. A munkára épülő érté­kes emberi tulajdonságok nevelésére összpontosítja figyelmét. Ennek talajá­ból fakad Tessedik iskolai rendszerének leghaladóbb — mai nevelési törek­vésünkkel is egybeeső — vonása: a tevékenység szerepének kívánalma. Az újszerű pedagógiai feladat gyakorlati megvalósításáról írja az iskolaalapító: „A gyakorlati gazdasági tanítással nemcsak az eddigi normáltanításnak hiá­nyait lehet tervszerűen és reálisan eltüntetni, de általa a gyermeki erőt sa­ját tevékenysége felkeltésével a legjobban ösztönözzük, felélesztjük, tágítjuk, gyarapítjuk, erősítjük, irányítjuk, és korai foglalkoztatásuk által eljövendő hivatásukra előkészítjük.” A szarvasi iskola tantervi koncepciója minden tekintetben egybeesik Tes­sedik társadalompolitikai szemléletével: „Ezen gyakorlati gazdászati iparis­kolának eszméje abból állott, hogy benne a paraszt és a polgári gyermekek úgy szerezzék meg a minden tekintetben szükséges reálismereteket, hogy emellett elég gyakorlati ügyességgel bírjanak a megszerzett tárgyismeretet az államélet különféle viszonyai között helyesen alkalmazni.” Iskolája tehát egyértelműen a parasztság életmódjának polgári irányú átalakítását szolgál­ja. Erről tanúskodik művelődéspolitikai hitvallása is: „Ki kételkedik abban, hogy semmi sem szükségesebb és méltányosabb, mint az, hogy az alsó nép­osztály (plebejae) fiai számára alkalom adassék arra, hogy megerősödhesse­nek és elmélyülhessenek jövendő élethivatásuk idejére saját szakmájukban”, nevezetesen a megjobbított paraszti élethez szükséges elméleti ismeretekben és gyakorlati jártasságokban. Tanítási módszerei ösztönzőek. Olyan mezőgazdasági, háziipari, kereskedel­mi, egészségügyi, rendészeti, ügyviteli stb. korszerű ismeretek megértésen alapuló elsajátíttatását kívánja, amelyeknek az életben való szükségességét és hasznosságát belátják a tanulók. „Világosan és érdekesen” tanítsuk „a célnak megfelelő tényeket”. Ezáltal „keltsünk kedvet és hajlandóságot a ta­nulókban arra, hogy okos, felvilágosult, tevékeny, ügyes földművelőként vé­gezze munkáját, feladatát, hogy örömmel és eredményesen dolgozzék”. Az iskola gazdasági kertje a gyakorlati oktatás és munkára nevelés meg­valósításának első számú területe. Az itt folyó igen tanulságos tevékenység­ről írja: „A gyakorlati gazdasági kertben szemmel láthatólag ismertettem meg a javított gazdászat, szántás, mesterséges rétművelés, istállózás, külön­féle kerti veteményezés, gyümölcsfatermesztés, eleven sövények készítése, méh- és selyembogár-tenyésztés, lóhere és fűmag termelése, tisztítása és fel- használása módjaival, úgyhogy mindezt saját tapasztalataiknak folytán is­

Next

/
Thumbnails
Contents