Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 1. szám - Andorka Rudolf: Társadalmunk életmódja az időmérleg vizsgálata alapján
3* ANDORKA RUDOLF: TÁRSADALMUNK ÉLETMÓDJA ... Egy más szemszögből nézve ez a munka termeli meg mezőgazdasági termelésünknek és ezzel élelmiszeri fagyasztásunknak nem jelentéktelen részét. Ezért nehéz lenne elképzelni, de nem is lenne kívánatos, hogy az ilyen jövedelem-kiegészítő különmunka a jövőben rohamosan csökkenjen. Háztartási munka Míg a főfoglalkozás keretében és különmunkaként végzett jövedelemszerző tevékenység tartama a férfiaknál hosszabb, mint a nőknél, a háztartási tennivalók ellátása túlnyomó részben a nők feladata. Ennek következtében a nők összes (jövedelemszerző és háztartási) munkaideje egy évi átlagos •napon több mint félórával hosszabb (9 óra 01 perc) a férfiakénál (8 óra 27 perc). Talán még többet mond, ha az aktív kereső nők összes munkával töltött idejét (10 óra 08 perc) hasonlítjuk össze az ilyen férfiakéval (9 óra 29 perc). Sokat szokták a férfiakat korholni, hogy nem vállalnak részt a háztartási munkában. Időmérleg vizsgálatunk — az 1960-as évek eleji vizsgálattal összehasonlítva — azonban kedvező változások jeleit mutatta ki. Míg 1963- ban egy összeírt nőre átlagosan 5 óra 20 perc és egy férfira 1 óra 06 perc háztartási munka jutott, 1976—77-ben a nőknél az ezzel töltött idő 4 óra 19 percre csökkent, a férfiaknál 1 óra 26 percre nőtt. Tehát a nők ilyen terhelése csökkent és a férfiak valamivel nagyobb részt vállalnak belőle. A nőknek a férfiakhoz viszonyított helyzete mégsem javult, mert a háztartási munkájuk megrövidülését ellensúlyozta, hogy nagyobb arányban dolgoztak a háztartáson kívül, és ezért átlagos jövedelemszerző munkaidejük lényegesen meghosszabbodott. Ugyanakkor az aktív kereső nők hátránya a férfiakhoz képest mérsékelődött. Nem mondhatjuk azonban, hogy a férfiak minden háztartási munkában egyformán részt vesznek. A mosás és vasalás továbbra is a nőknek szinte kizárólagos feladata, a főzés és mosogatás terén is még rájuk hárul a munka nagy része, a bevásárlásban viszont lényegesen egyenlőbb a munkamegosztás, a javítási és karbantartási tevékenységek pedig hagyományosan a férfiak munkái. Nagyon figyelemre méltó tendencia, hogy a férfiak és nők közötti háztartási munkamegosztás az értelmiségieknél közeledett a leginkább az egyenlőség felé, és a falusi munkásoknál és parasztoknál a legegyenlőtlenebb. Ebben szerepet játszik az is, hogy az utóbbiaknál a leghosszabb a férfiak jövedelemszerző munkaideje, és hogy a háztartások felszereltsége az értelmiségi rétegnél a legmagasabb fokú, ezért ott rövidült meg leginkább a háziasszonyi munka. Mégsem látszik megalapozatlannak az a következtetés, hogy az értelmiségi rétegben most megfigyelt változások, a nők és férfiak egyenlőbb részvétele a háztartási munkában, fokozatosan el fog terjedni a jövőben a magyar társadalom többi rétegeiben is, ahogyan a háztartások felszerelési tárgyai azokban is teljesen elterjednek (ez a viszonylag nem távoli jövőben várható), és ahogyan a különböző rétegekbe tartozók jövedelemszerző munkaidejének különbségei is lecsökkennek (félős, hogy ez hosszabb folyamat lesz). Jelenleg ugyanis — mivel a főfoglalkozású és különmunkák, valamint a közlekedés, végül a háztartási munkák időtartama egyformán differenciálódik — nagyon lényeges különbségek vannak az egyes társadalmi rétegek Teljes lekötött idejének átlagos hossza között:
