Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 1. szám - Péter Márta: Az Evangélikus Országos Múzeum első állandó kiállításáról
PÉTER MÁRTA: AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÜZEUM 19 Ostyatartó. J. A. Thelot augsburgi mester, XVII. század vége. Soproni egyházközség cius Tóbiás ..Monimenta” című — súlyos megpróbáltatások közepette született — albumának illusztrációiban gyönyörködni. Az ellenreformáció második hullámának idején a Haliéból Magyarországra is eljutó új lelki-szellemi, s egyben megelevenítő egyházi mozgalom, a pietizmus, jelentőségét megillető hangsúllyal jelenik meg a kiállításon, s egyúttal már előremutat a korai felvilágosodás felé. Ez utóbbi kiteljesedésében fontos szerepet vittek a hazai evangélikusság' vezető egyéniségei is. Ebbe a történeti-egyháztörténeti-eszmetörténeti szerkezetbe épül bele a kiállítás művelődéstörténeti és művészettörténeti emlékanyaga, sőt eredetiségénél és látványosságánál fogva át is veszi a főszerepet. Az evangélium üzenetének mindenki által való megértése és helyes értelmezése a lutheri reformáció egyik alaptétele. Ez serkentette a nemzeti irodalmi nyelvek megteremtését, német nyelvterületen csakúgy, mint hazai földön. Dokumentumai a bibliafordítások (Luther Mártoné, Rotterdami Erasmusé, Heltai Gáspáré, Sylvester Jánosé, Károli Gáspáré) és az anyanyelven írott teológiai irodalom termékei (Luther, Melanchthon, Dévai Mátyás, Huszár Gál, Sztárai Mihály, Bornemisza Péter, Gerengel Simon és Kálvin János munkái). A reformátorok és prédikátorok munkássága a világi tudományok területére is kiterjedt, krónikák, földrajzi leírások, szótárak, tankönyvek tanúskodnak erről. A reformáció szellemi expanziójának időszakát nagyszámú nyomtatvány idézi fel a kiállítási tárlókban. Egyház és művelődés összefonódásának következő nagy korszakát a pietizmus áramlata határozza meg. Megsokasodnak a kegyességi irodalom termékei; új bibliafordítások, énekes és imakönyvek, káték és áhítatoskönyvek születnek; ezek kiadásaiból szép számmal sorakoztat fel a kiállítás, magyar és szlovák nyelven egyaránt. A pietista jrodalom nem izolált vallásosságra buzdít, hanem a gyülekezetépítő célt és az evangélikus identitás erősítését szolgálja; szerzőinek többsége a kor színvonalas evangélikus iskoláinak
