Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - Ritoókné Szalay Ágnes: Albani Csirke György, Melanchthon magyar tanítványa
20 RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: ALBANI CSIRKE GYÖRGY években 3500 diáknak adott otthont. A városka minden lakójának jutott kosztosdiák, nem is egy. Csak az igazán választottak jutottak Melanchthon otthonába. Ehhez kellett Torda ajánlása. Nem tudjuk mennyi időt töltött még Wittenbergben, sor került-e a jogi stúdiumokra. 1561 november—decemberében mindenesetre már otthon volt Debrecenben. Az Arany Tamás rajongó eretnek nézeteit vizsgáló bizottság tagjai között találjuk. Bizonyára friss keletű wittenbergi tudománya képesítette erre. A jegyzőkönyv hitelesítői: „Somogi Péter pap püspec” (Méliusz), „Gál pap” (Huszár Gál) és ott az ő neve is Albani György.9 Ekkor tehát hit- és elvbéli azonosság volt e tekintetben közötte meg a fogságból szabadult Somogyi Péter és a Kassáról Bornemisza közreműködésével menekített Huszár Gál között. A következő év tavaszán valamivel magára haragította a nádort, iákkor meg az ugyancsak Somogyit támogató Körösi Fraxinus Gáspár doktor és Torda Zsigmond siettek Csirke segítségére Nádasdy kiengesztelésében.10 Torda pártfogását kell látnunk abban is, hogy a debreceni polgárfiú egykét éven belül királyi hivatalnok, udvari tisztviselő lett. 1564 februárban már „aulicus”, akit maga a király ajánlott a magyar Kamara titkári tisztére. Pályája ettől kezdve egyenesen ívelt fölfelé. Egy hónap múlva bizalmas diplomáciai küldetésben járt Erdélyben mint Miksa király követe. Terjedelmes útijelentése fönnmaradt, rendkívül érdekes olvasmány. A hivatalos hangon átüt a naiv megilletődöttség; a János Zsigmonddal folytatott személyes tárgyalás élmény volt számára. Nem is leplezi, hogy a fiatal uralkodó nagyon mély benyomást tett rá. Ez a két országrész uralkodói között fönállt feszült viszonyt tekintve elég különös, és legföljebb úgy magyarázható, hogy Csirke tapasztalatait célzatosan szépítette. Htjának egyik célja ugyanis egy esetleges házasság előkészítése volt egy Habsburg hercegnő és János Zsigmond között. Közben egyéb információkat is gyűjtött olyanoktól, akiket jól ismert külföldi akadémiákról, akikkel a közös tanulóévek vagy a hit kapcsolták össze. Jelentésében ezeket úgy említi, mint akiknek közlései a legteljesebb mértékben hitelt érdemlőek éppen a közös múlt, az azonos nézetek miatt.11 Erdélyi küldetése próbaút lehetett, amit a királyi kegy még nagyobb megbízatással jutalmazott. Még ugyanazon nyáron Konstantinápolyba indult, hogy a töröknek járó adót bevigye.12 Követtársa Michael Zernovith volt, régi kipróbált levantei diplomata. A katonai kíséretet eddig is minden alkalommal a komáromi naszádos kapitányok biztosították, de a tárgyalásokat a bécsi udvar nevében eddig csak külföldi diplomatákra bízták. A Habsburg uralkodók első magyar diplomatája Csirke György volt a török portán. A tárgyalásokról, amelyeken Csirke is részt vett, Zernovith rejtjeles olasz nyelvű jelentéseket küldött. Az egyikben tudósítja a királyt, hogy Giorgio Albani 1565. január 3-án meghalt, a következő napon el is temették Perában, Szent Ferenc templomában.13 Ahogy Bornemisza Péter írta róla: „kinek egy ideig nagy bölcsek, urak, császárok, török basák hittek ... ki végre igen nyomorultul vészé el török közben”. Itt térek vissza Bornemiszának hajdani diáktársát elítélő véleményére. Csirke élete az ő számára nyilvánvaló példája volt annak, hogyha valaki teológiai képzést nyerve nem prédikátorként folytatja életét, az végül is rútul vész, és őszerinte méltán. A felsorolt példák között ugyanott más diákokról is emlékezik, akik nem átallották később udvarbíróvá, prókátorrá vagy ítélőmesterré lenni. És Bornemiszának sikerült hallgatói épülésére minden