Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979

1979 / 1. szám - Sulyok Imre: Liszt életművének evangélikus vonatkozásai

SULYOK: LISZT ÉLETMŰVÉNEK EVANGÉLIKUS VONATKOZÁSAI

67

Az O Haupt voll Blut und Wunden eredeti kézirata a Via Crucis zongora 2 kezes változatából (OSZK Zeneműtár)

schuldig-ot zongorára négykézre is átírta. Az O Haupt voll Blut und Wunden és az O Traurigkeit, o Herzeleid pedig változatlan feldolgozásban került át a csodálatos tömörségű és modern hangvételű Via Crwcis-sorozatba, amelynek négyféle lehetősége ismeretes, úgymint énekhangokra orgonával vagy zongorával, zongorára két- és négykézre, és szóló orgonára.

Külön kell szólnunk a Meine Seel’ erhebt den Herrn címfeliratú koráiról, amely a magyar evangélikus gyülekezetekben nem használatos, és így magyar fordítása sincsen. A német cím Mária magasztaló énekének, a Magni- ficatnak (Luk. 1,46—55) a kezdete. A lutheri reformáció a Magnificat-ot már igen korán a IX. zsoltártónus, a tonus peregrinus germán dialektusú formájára énekeltette. Ugyanerre a dallamra énekelték már a 16. század elején 67. zsoltárból eredő Gott sei uns gnädig áldást kérő éneket is. A zsoltártónusból idővel igen elterjedt ritmizált „Kirchenlied”, korái lett. Ezt dolgozta fel Liszt, címét meghagyva, zongorára Gott sei uns gnädig szöveggel a bíborosnak szánt gyűjteményben. Ugyanezt az éneket egy másik kéziratában vegyeskarra orgonakísérettel írta meg, s ennek az autográfnak másik oldalán a zsoltár folytatása, az Es segne uns Gott áll, ugyancsak vegyeskarra orgonakísérettel. Hadd említsük meg, hogy a Zeneművészeti Főiskolán őrzik a Liszt tulajdonában volt számos gregorián kotta és könyv mellett Töpfer: Evangelisches Choralbuch két kötetét is.