Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Fabiny Tibor: Kossuth Lajos levelezése a szegedi evangélikusokkal
6o FABINY TIBOR: KOSSUTH LAJOS LEVELEZÉSE evangélikusságnak volt a legnehezebb. Istentiszteletek tartására hónapokig nem is gondolhattak, akkor is — először nyolc hónappal az árvíz után — csak a reáliskola egyik kölcsön kapott termében nyílt rá lehetőségük.23 Az országos részvét s a nagyméretű anyagi összefogás, amelyből az egyházközség is részesült, mégis átsegítette Szeged evangélikusait az első, puszta létüket is fenyegető bénuláson. Mind a város, mind a bányai egyházkerület vezetősége mindent megtett, hogy az alig 20 éves gyülekezet ismét talpra álljon. A hazai gyorssegélyek azonban nem bizonyultak elégségesnek, hiszen nem kevesebbről kellett gondoskodni, mint templomról, iskoláról és lelkészlakról. Kossuth ismeretlen leveléből Ekkor támadt a gyülekezet elnökségének az a gondolata, hogy nem lehetne-e a külföldi segítőkész országok egyikét, közelebbről Anglia protestáns népét segítségül hívni. A szabadságharc utáni évek ottani Kossuth-kultusza arra indította az egyházi vezetőséget — Thomay József lelkészt, Horváth Lajos felügyelőt és Scultéty Sándor gondnokot —, hogy 1879. július 28-án Kossuthhoz forduljanak tanácsot és közvetítést kérő leveükkel. A szegedi egyházi elnökség által aláírt kérvény augusztus 13-án jutott el Collegnoba. Kossuth két nappal később írt hosszú válaszleveléből24 tudjuk, hogy mivel angliai kapcsolatait 18 évi távoliét után nem érzi segítésre alkalmasnak, Ferenc fiát kérte meg az ügy közvetítésére25, és sajnálkozását fejezi ki, amiért túl későn, hónapok múltával kérik a segítséget26. Egyben azt ajánlja, hogy ne csak úgy általában „Anglia protestáns Nemzetihez... hanem in specie vallásos érdekek előmozdításával foglalatoskodó protestáns
