Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979

1979 / 2. szám - Kulturális figyelő

94 KULTURÁLIS FIGYELŐ Alsóőrön, tojáshímzés Őriszigeten, és tyúkverés Goberlingben. A többi előadást magyarországi elő­adók tartották. Keresztury Dezső aka­démikus „A szívekben élő haza megőr­zése” címen a legmagasabb színvonalon összegezte a magyar kultúra múltjának és jelenének főbb vonulatait. Előadása befejező részében a határokon kívüli és hazai magyarság lehetséges, kívánatos kapcsolatát elemezte, amely élénk vitát váltott ki; ezek a gondolatok végigkí­sérték a konferenciát. Tóth Zoltán (MTA Történettudományi Intézet) „Etnikum és felekezetiség a ké­sői polgárosodásban”, Krizáné Nagy Ilona (MTA Néprajzi Intézet) „Szent Péter legendák a magyar folklórban”, Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Nép­rajzi Társaság főtitkára „Hallgatóság nélküli népművészet”, Frenkl Róbert (Testnevelési Főiskola, Orvostudományi Tanszék) „Identitás, jövő, sport” címen tartott előadást. Minden előadást élénk eszmecsere kö­vetett. Bár a Szabadegyetem résztvevői­nek többsége rendszeresen hazalátogat, de — mint többen mondották — ezek a látogatások szinte csak a rokoni kap­csolatok ápolását szolgálják. Szeretné­nek közelebbről ismerkedni a magyar kulturális élettel, főként azoknak a munkájával, akik a népi kultúra ápo­lásában tevékenykednek, és többek kö­zött azt kutatják, hogyan szolgálhatja történelmi hagyományunk, kulturális örökségünk nemzeti identitásunkat a jelenben és a jövőben. Izgalmassá teszi ezt a kérdést az a megállíthatatlan fo­lyamat, amelyet átfogóan urbanizáció­nak nevezhetünk. Az emberi élet színeit szürkítő, urbanizált társadalomban a virágzó kulturális élet segíthet egyén­nek és közösségnek a tartalmas élet­program kialakításában. Nemcsak ál­talában magyar népi kultúránk megőr­zése a kérdés, hanem mindazoknak az értékeknek a megóvása is, amelyeket esetleg csak egy-egy faluban ápolnak vagy egy-egy nemzetiségi csoport gon­doz. Cs. Szabó László kiemelte az áldozatos munkát, amely ma Magyarországon a kulturális értékek feltárása terén végbe­megy. Ennek három területét méltatta: a néprajz virágzását, amelyet a szabad- egyetemi előadások is magas színvona­lon bizonyítottak, a régészeti kutatá­sokat, és a régi magyar irodalom ápo­lását. Mönidhkirchen r. k. templomában az úrvacsoravétel előtt a református ige­hirdető egyszerű szavakkal bejelentet­te, hogy feltétel nélkül szólít minden jelenlevőt az Űr oltárához. Bizonyos, hogy a feltétel nélküli kegyelem a fel­tétel nélküli isteni szeretet meghirde­tése vonzotta az egyszeri gyülekezet va­lamennyi résztvevőjét az úrvacsorához, azokat is, akik e nélkül talán távol­maradtak volna. így lehettünk egyek sokféle különbözőség ellenére Isten előtt már a konferencia indulásakor. Vi­táink ellenére a búcsúzáskor is átérez- tük az összekötő kapcsokat. Frenkl Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents