Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 2. szám - Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ 93 tikusan leegyszerűsítette az ellenfél képét; másrészt emlékeztetnek, hogy az ellenfélnek a keresztyénségről mondott kritikájából vagy más tanításából adott esetben esetleg lehet is, érdemes is tanulni. Elérkeztünk a keresztyénség abszolút igényének kérdéséhez: a keresztyénség „páratlanságából nem következik kizárólagossága” (Ishida). A bűnbánat és megtérés, az „egyedül Krisztus által”, „egyedül kegyelemből” — ennek hirdetése a keresztyéneknek nemcsak kötelessége, ez nekik is szóló üzenet. A misszionárius, aki a Lélek indításá„Csak tiszta forrásból” Tizedik alkalommal rendezte meg az Európai Protestáns Magyar Szabad- egyetem akadémiai napjait, egyhetes konferenciáját. A Szabadegyetem — amint ezt Szöllősy Árpád elnök megnyitó és záró beszédében hangsúlyozta — a Nyugat-Európában élő protestáns magyar értelmiség számára kíván fórumot teremteni. Segíteni szeretné a diaszpórában élőket a hazával, a magyar kultúrával, tudománnyal, szellemi élettel való kapcsolattartásban. Nemcsak a jubileum tette emlékezetessé az ezúttal Mönichkirchenben (Ausztria) sorra került eseményt. Korábban egy-egy Magyarországról meghívott vendégelőadó kivételnek számított a jugoszláviai, romániai magyar előadók között. Ebben az évben viszont az előadások többségét hazánk képviselői tartották. Első ízben volt a Szabad- egyetem olyan fórum, amelyen a határainkon belül és kívül élő protestáns magyar értelmiségiek cserélhették ki nézeteiket a programban szereplő témákban. Másik sajátsága az idei akadémiai napoknak kétségkívül Sütő András szereplése volt. A Magyarországon is igen népszerű, nagyra értékelt írót Herder- díjjal tüntették ki. A Szabadegyetem kirándult Bécsbe, hogy jelen legyen Sütő bécsi szerzői estjén, míg ő másnap viszonozta a látogatást, és Mönichkirchenben is tartott szerzői estet. Bécs- ben főként az „Engedjétek hozzám jönni a szavakat” és a „Nagyenyedi fügera távoli földrészekre vitte az evangéliumot, nem létezik többé, vagy legalábbis kiveszőben van. Nem a Lélek indítása hiányzik, nem a menni kész emberek fogytak el. A helyzet, a világ helyzete és a missziói munka helyzete változott meg. A ma misszionáriusa minden hivő keresztyén ember: képviseli az egyházat a világban, és a világot az egyházban. Bár a hősi korszak a múlté, nem zsugorodik, inkább növekszik feladatunk is, lehetőségünk is. Reuss András virág” című műveiből olvasott fel, ismét meggyőzve a hallgatóságát, hogy ma kevesen tudnak, írnak úgy az anyanyelvűnkön, mint ő. Mönichkirchenben ezen túlmenően nézeteiről, életszemléletéről, terveiről is vallott, felolvasva és kiegészítve a budapesti sajtóban vele készített interjúkat. A Sütő-programot kerekasztal-megbe- szélés is gazdagította. Ezen Cs. Szabó László, Londonban élő magyar író, Szépfalusi Márta, a „Csillag a máglyán” német fordítója, Bárczay Gyula református esperes (Therwil, Svájc) és én vettünk részt. A kétórás beszélgetésben a reformáció korának elemzése mellett nagy hangsúlyt kapott a darab egyetemes mondanivalója hatalomról, igazságról, emberi kapcsolatokról. Élmény volt a beszélgetés végén hallani az író vallomását a művéről, és véleményét az elhangzottakról. A „Csillag a máglyán” is éli a remekművek életét. Mondanivalója messze túlmutat azon a koron, amelybe ágyazott a története, és talán több gondolatot ébreszt a ma és a holnap emberében, mint amennyit alkotója feltételezett. A Szabadegyetem ez évi alapgondolata: „Csak tiszta forrásból”, fő témája pedig „Identitásunk: népi kultúra, néphagyomány” volt, Gaál Károly, a bécsi egyetemen az osztrák és az európai néprajz professzora két előadást tartott: 1. Burgenlandi magyarok népmeséi és a mesemondók közössége. 2. Burgenlandi népszokások: farsangi fogadók
